Egyetemeken mennyire változott meg a személyiségetek/viselkedésetek?

Ugyanaz, mint az előzőnek.

Az a maradék önbizalom is elszállt hamarosan és ott szembesültem azzal, hogy a legtöbb embernek valamiért nem vagyok szimpatikus, lehetek akármilyen kedves velük.

Szerintem az volt az utolsó lökés, mert újult erővel előjött a szociális fóbiám, a szorongások, meg a többi finomság.

Valaki tudja ezt kezelni, valaki nem. Ez van. Én nem tudtam, nem volt még elterjedve az internet otthoni használata sem, pedig utána kellett volna néznem a dolgoknak, pszichológust keresni.

Viselkedésemet. Már nem keresek társaságot. Felesleges. Az embereknek nincs szükségük mély barátságokra. Felszínesek és kihasználnak. Csak érdekből szólnak egymáshoz, esetleg unalomból.

Ha lesz valaki szimpatikus, akinek én is az vagyok, akkir majd egymásra találunk. Addig felesleges bármit is erőltetni.

inkább attól,hogy idősebb lettem és nem az egyetemtől változott meg,pozitív irányba

visszanézve elég idióta voltam gyerekként és középiskolában is