Titeket is idegesít az, amikor panaszkodtok valamiről, és valaki azt mondja ne hisztizzetek, mert másnak még rosszabb?

Azt mondjuk én is utálom, amikor tanácsra, véleményre vágyom és megkapom azt, hogy ne panaszkodjak.

Holott nem panaszkodás a célom, csak egyszerűbb ezzel lerázni az embert.

A poén az, hogy vannak helyzetek amikor az objektív panaszt is "panaszkodásként" kezelik.

Legutóbb kétszer vittem vissza szemüveget, mert egyszerűen szar volt. Torz képet ad, homályos, lencsetörés miatt szétesik a kép színekre. Amikor személyesen visszamentem, konkrétan úgy álltak hozzám, hogy na megint itt egy panaszkodó hülye gyerek, lerázzuk a meg kell szokni szöveggel. Holott nem "panaszkodtam" hanem konkrét tényeket közöltem. Onnantól vettek komolyan, hogy céges e-mail címemről küldtem nekik egy hivatalos levelet aminek ugye "nyoma van".

A konstruktív, segélykérő panaszkodás és a kizárólag sajnálatra menő pitschogó panaszkodás nem ugyanaz.

Ha valaki tényleg csak a másik energiáját rabolja, de nem kíváncsi a megoldás javaslattételre, akkor az valóban idegesítő.

Ám ha valaki bizonytalan, tanácstalan, és lelombozott hangulatban kipanaszkodja abban a reményben, hogy kaphat egy jó ötletet, azzal semmi baj.

"nincs értelme tagadni, hogy panaszkodtál"

Nem tagadom, mivel nem panaszkodtam, hanem panasszal éltem. Az egyik egy érzelmi cselekvés, a másik pedig jogi alapú.

A baj ott kezdődik, hogy egy üzlet elvileg képzett alkalmazottai is keverik ezeket a fogalmakat. És elfelejtik, hogy nem "keseregni", nem a "dühömet kifejezni" megyek oda, hanem a kapott termék/szolgáltatás ellen emelek panaszt, mivel az nem megfelelő/hibás.

Ilyen esetben pont az eladó helyezi hibásan "érzelmi" alapokra a hangsúlyt. Tipikus lerázás a "Meg kell szokni" kifejezés. Abból indul ki, hogy a vevő a hülye, türelmetlen, az ő hibája hogy nem "szokja meg" a szemüveget. Egy elvileg szakképzett eladónak nem az a feladata hogy hümmögve, sajnálkozva meghallgatja az ember "panaszkodását" hanem a kapott jogi alapú panaszra kellene választ, a hibára megoldást adnia.