Az utálat rosszabb mint a közömbösség?

Ennyi alapján azt gondolnám, valóban valami komoly baja van veled.

Szerintem kérdezd meg tőle, mi az, mert rossz, hogy ezen rágódsz. Tudom, elsőre hülyén hangzik, de ha velem valaki ezt csinálná, egy adandó alkalommal odamennék hozzá, és megkérdezném, mit csináltam, ami miatt ennyire látványosan kerül. Ennek kétféle kimenetele lehet: elmondja, mi a baja veled, így legalább megtudod, és vagy elnézést tudsz kérni (ha félreértés), vagy faképnél hagyhatod, mert kiderül, hogy egy bunkó. Az is lehet, hogy azt válaszolja, hogy nem igaz, nem kerül (mert kínos neki) – de ezután legalább fog köszönni.

(Szerintem egyébként értelmes ember annak is köszön, akit nem kedvel.)

Lehet, hogy csak szerelmes beléd és így próbál küzdeni ellene :-)

A neje meg tudja és ő meg ezért TÉNYLEG utál!

Bocs, csak mostanában kénytelen voltam kiolvasni némi romantikus irodalmat :-)

Hasonló eset történt velem is, ezért megtudom érteni, amit érzel. Az “utálóm” az egyik szomszédom, egy tömbházban lakunk. Én 24/L vagyok, míg õ idõs, gyerekei vannak, 40-50 körül lehet, elég házsártosnak tūnik.

Sosem beszélgettem vele, tehát semmi közöm nem lenne hozzá, teljes közönnyel vagyok iránta. Egyszer köszöntem neki, és nem köszönt vissza, elgondoltam magamban, hogy jó, többet nem teszem. Azonban azon kaptam egy alkalommal, hogy bámul rám, emiatt megint köszöntem, de semmi válasz. Nagyon dūhített, minek bámul egyáltalán, így már eléggé utálat szaga volt, én meg miféle okot adtam volna egy idegennek. Nincs, amit tegyek vele, mert közönyös számomra, de úgy gondolom ez az utálat csak õt keseríti, ha erre van ideje...