Mit tehetnék? Érdemes lenne küzdeni ha a cél elérhetetlen?

Nem. Nincs semmi, csak senkit nem érdeklem.

Vagy már 4 éve. De lehet több, már számolni is nehéz.

De hagyjuk, mert fölösleges erről írni. Ezt nem lehet "elméletekkel" megoldani.

Ha lesz valaki talán elmúlik. Addig marad a szenvedés.

Van akinek ez jut.

"Nem mert nem is nyitnak felém."

Ugyan áruld már el nekem, hogy kinek kéne egy búval bélelt, befordult, zárkózott, depis fickó?

Valamikor én is ilyen voltam, nehezen ismerkedtem, de aztán letojtam, és éltem úgy az életem, ahogy nekem jó. Nem egy kapcsolatot helyeztem a fő célomnak.

Érdekes, hogy amikor már nem érdekeltek a nők, nem törtem magam miattuk, csak egyszerűen jól éreztem magam a bőrömben, mert motorozhattam, horgászhattam, dartsozhattam a haverokkal, diszkóba jártam, akkor már jöttek maguktól.

A lényeg, hogy ne problémázz ezen, legyél nyitott, barátságos, kedves, de egy pillanatra se érezzék, hogy te azon görcsölsz, hogy megkapd. És ne is görcsölj ezen, mert nem dől össze a világ ettől. Ha az egyik nem jön össze, van még pár millió.

Ez nagyon téves elmélet.

"Kinek kellene búval bélelt fickó."

Hát a búval béletlség amiatt van, mert nincs barátnőm. Ha lenne elmúlna.

És ha találnék olyan lányt aki azért búval bélelt csak, mert nincs pasija, hát nagyon nem számítana, ha végre jól érezhetném magam vele.

Ha meg azt az elméletet vallod, hogy a nő lehet búval bélelt magány miatt, egy férfi meg nem. Én nem tartom igazságosnak.

Amelyik nő így gondolja, az jobb is ha nem akar velem ismerkedni.

A 13-as életfelfogását, hozzáállását tartom helyesnek és célravezetőnek. Ha azzal foglalkozol, ami boldoggá tesz téged, az meglátszik majd a kisugárzásodon is, és akaratlanul is vonzani fogod a nőket/férfiakat.

Nem kell görcsösen akarni, addig nem fog menni.

Nyilván fontos egy párkapcsolat, de nem csak ebben lehet boldogságra lelni.

Ha ez most nem megy, koncentrálj a munkádra, tanulmányaidra, a hobbyjaidra ami boldoggá tesz stb...

Mert ahogy előttem írták egy boldogtalan negativitást sugárzó ember nem vonzó egy párkapcsolatban. Az meg a másik dolog, hogy nem várhatod el (főleg egy kezdődő szerelemben), hogy majd a másik "rendbe rakja" a te lelki gondjaidat. Ezt mindenkinek magának kell megoldania, és a másik fél max segíthet benne. De egy "érzelmi" függő sérült embert, csak egy másik sérült (mondjuk egy túlgondoskodó) ember fog keresni. (ami nem túl jó jel egy kapcsolatban)

Ha egyedül nem megy kérhetsz segítséget, de szerintem az első lépés a boldogsághoz nem az h párod legyen, hanem h te rendbe szedd magad.

"Ha meg azt az elméletet vallod, hogy a nő lehet búval bélelt magány miatt, egy férfi meg nem."

Nem emlékszem, hogy írtam volna erre utalót. Bár csak a férfiakat említettem, mert feltételezem, hogy a kérdező férfi, de a lányokra/nőkre is ugyanez vonatkozik.

A pozitív embereknek olyan kisugárzásuk van, ami vonzza a környezetükben élőket, szeretnek a társaságukban lenni.

Ha mosolyogsz, mindig van pár kedves szavad, szívesen beszélgetsz mindenkivel, akkor megnyílnak neked is az emberek, érzik, hogy tőled nem kell tartani, bátran megszólíthatnak.

Én már 47 éves vagyok, és bár nincs párkapcsolatom, de nagyon könnyen ismerkedem, könnyen teremtek kapcsolatot, mert egyáltalán nincsenek gátlásaim, mindenkivel nagyon közvetlen vagyok, és idegen emberekkel is képes vagyok elbeszélgetni úgy, mintha ezer éve ismerném. A fejedben kell rendet tenni, és azt kell megérteni, hogy nincs ennek semmilyen tétje, és mindenki más is csak egy ugyanolyan ember, amilyen te vagy. Nem kell tartani a következményektől.