Szerintetek ezeket csak beképzelem magamnak, vagy tényleg létezik ilyen?
Minden egyes alkalommal, amikor megyek az utcán, úgy érzem, mindenki engem bámul és rajtam röhögnek az emberek...Néha bebeszélem magamnak, hogy biztosan csak képzelem az egészet, tök logikátlan amúgy is, mégis miért bámulnának random idegen emberek? De mégis néha olyan dolgok történnek velem, hogy arra már tényleg nem tudom azt mondani, hogy csak én értem félre...
Pl. ma egy nő babakocsiban tolta a gyerekét és megálltak a buszmegállóban, én is oda mentem és megálltam kb másfél méterre tőlük. A nő nekem háttal állt, de utána hátra nézett és meglátott és rögtön arrébb tolta a gyerekét még vagy 2 méterrel arrébb...Utána így telefonoztam, amíg vártam a buszt és folyamatosan éreztem, hogy figyel, néha oda is néztem és láttam, hogy engem bámul, ráadásul ilyen megvető tekintettel nézett rám, mintha kb azt hinné, molesztálni akarom a kölykét..És már csak azért is vagyok benne biztos, hogy engem nézegetett, mert mikor odanéztem, elkapta a fejét, de amikor megint elkezdtem telefonozni, a szemem sarkából láttam, hogy mindig újra bámulni kezd..
De sokszor, amikor korombeliek vagy még fiatalabbak mennek el mellettem az utcán, elkezdenek valamin röhögni meg néha hallom, ahogy mondják is, hogy "az a csaj...". Szóval ilyenkor is kb 100%-ban meg vagyok győződve arról, hogy rajtam röhögnek valamiért.
De amikor csak simán sétálok az utcán, akkor is folyton azt veszem észre, hogy a velem szembejövők rendesen belebámulnak az arcomba, méregetnek. És a legrosszabb, hogy azt se tudom, miért néz engem mindenki, amikor semmi feltűnő nincs rajtam, nincs semmilyen testékszerem, tetoválásom, nincs stílusom, tök átlag ruhákat hordok, nem vagyok kiemelkedően szép, de szerintem olyan ronda se...Szóval esküszöm, nem értem, mi ez.
Néha már nem tudom eldönteni, én vagyok paranoiás, vagy ezek tényleg megtörténnek? :D Más is tapasztal hasonló dolgokat? Nem pesti vagyok egyébként.
A nagyobb részét beképzeled magadnak a többit meg azért kapod, mert süt rólad a bizonytalanság :)
Én is sokáig így voltam, ez volt a pánikbetegségem kezdeti tünete. Aztán elkezdtem csinosan öltözködni és persze gyorsan kiderült, hogy nem rajtam röhögnek, ugyanis így nem tudtam bebeszélni magamnak... ha valaki nagyon vidám mellettem, akkor látom, hallom, hogy másról megy a témázgatás.
Tegnap tényleg rajtam vidult két debella bella a buszmegállóban, rajtuk tényleg látszott, mert nagyon bámultak közben. Nem tudom, hogy a stílusom, az hogy fáradt voltam és kezdtem stresszelni vagy a rám akasztott szatyorhalmok szúrtak-e szemet nekik, de sportolóként nem tudom komolyan venni az ilyeneket, szóval ez most nem talált be :)
Mondjuk mert jó felszínességre utal, ha a kinézetem alapján akarod megmondani, jogosan bámulnak-e meg és röhögnek ki (vagy legalábbis érzem ezt), vagy sem?..
A többi válaszolónak köszönöm. Amúgy már jó pár éve fennáll ez a dolog, néha egy időre abbamarad (leginkább olyankor, amikor huzamosabb ideig nincs iskola és nem járok a városba), de utána megint kezdődik elölről...De ilyen durva még sosem volt, mint mostanában, ugyanis újabban, amikor azt hiszem, hogy valaki röhög rajtam vagy nézeget, elkezdek remegni és úgy érzem, nem kapok levegőt...Szóval lehet, tényleg ideje lenne felkeresnem egy szakembert :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!