Mi történik velem, van kiút?

Hát franko, ez a gyerek pont ezt akarta látni, egyrészt, hogy a torokmetszést ajánlgatod neki, másrészt, hogy ide posztolod a privát leveledet, aminek rohadtul semmi köze ehhez:D

Kedves kérdező, ez egy nehéz élethelyzet, és sajnos van lejjebb. Apád és anyád valószínűleg el fog válni, és igazából ez a legjobb döntés lenne, ha nem változtatnak.

A barátaidról annyit, hogy az emberek jönnek mennek, nem az első és utolsó, hogy egy társaság szétválik. Ha nagyon meg isel a helyzet, próbálj békíteni, de nem hiszem, hogy sok sikerrel jársz.

Szerintem ez csak pillanatnyi helyzet, plusz kamaszodsz, hormonbajos vagy, de nem hülye.

Lökhetném a rizsát, hogy nem jó a vagdosás, és csak figyelemfelkeltés, de tudom, hogy milyen, a dühödet vezeted le magadon, a fájdalmadat, inkább a karod fájna csak, mint a lelked, a sebes léleknél kevés rosszabb van. Ne fordulj magad ellen, keress valamit, amiben kiélheted a haragod. Teszem azt egy boxzsákot püfölj.

Beszélj a szüleiddel, meghallgatnak, neked is könnyebb lesz. Fontos a kommunikáció.

Ne szégyelld beismerni, hogy valami nincs rendben, keress fel egy tanácsadót akár, bár ez ritkán szokott segíteni, beszéld ki magadból valakivel.

Ez is te vagy, csak még nem találkoztál ezzel a részeddel, ijesztőnek tűnhet, de rengeteg hasonló helyzeted lesz még, ismerkedj meg vele, és tanuld meg kezelni.

Azok, akik írnak normális választ, általában privátban is meghallgatnak, akár írhatsz nekem is, ha nem oldódott meg a gondod.

# 11

Így legalább tudja mindenki, mekkora popófej;)

Továbbá, ha nem szembesíted e teszetosza kérdezőt, mekkora tufa, még magától sem jön rá...

ui: Nem mindig a babusgatás a jó válasz;)

Ha valaki a szakadék szélén áll, nem löksz rajta. Ha valaki cukorbeteg, nem fogsz a képébe mászni, miközben zabálod a csokiskekszed. Ha valaki klausztrofóbiás, nem zárod be egy liftbe. Nem adsz kést annak a kezébe, aki vagdossa magát, és nem ajánlgatod neki a torokmetszést:D főleg nem egy kamasznak.

Most nem akarok általánosítani, de tupikusan olyannak tűnsz, aki egy depresszióst is azzal “vidít” hogy “legyél mán’ boldog, afrikában éheznek, és van, akinek nincs lába!”

+ szerintem szerencsétlen első megnyilvánulásánál és a fenyegetésénél leesett mindenkinek, hogy vannak nála bajok. Ki fenyegetőzik itt családkiírtással~

Írhatsz, ha szeretnél. Volt részem nekem is már sz*rságokban, otthoniakban is. Más szóval átéltem már ezt az érzést, ahogy azt a részét is, hogy senkivel nem tudtam megosztani, ezért ha szeretnél, írhatsz. Nem oldja meg a gondokat, de ha őszinte és intenzív érzésekkel leírod, kiadod magadból a problémákat, ideig-óráig jobb valamivel.

16/l

"15 éves vagyok"

eddig olvastam. Innentől már tudom, hogy a szokásos tinifrász. Majd az élet megsimogat -téged is.