Mi történik velem, van kiút?

Az a helyzet, hogy 15 éves vagyok. Elvesztettem a motiváltságomat az életben. Egy jó ideje már mindent nyűgnek veszek, egy matek házi megírását vagy kikisérni barátnőmet a buszmegallóba stb. Beleuntam valahogy az életbe és teljesen feszült vagyok. Ha hozzám szólnak valamikor már jön a dühroham. Aztán valamikor már elegem van és jön a sírás és mostanába elkezdtem magam vágni. Itthon anyuék folyton veszekednek, mivel apa alkoholosita. A barátaim összevesztek és széthullott a csapatunk,most hárman vagyunk. De ők nem igaz barátok. Nem tudom senkivel se megbeszélni a problémáim vagy talán nem is akarom mert szégyellem és ott örlődik bennem. Elvesztettem önmagam és hiányzik ami régen volt. Amikor mindannyian nevettünk és nem voltam veszekedések. Félek, hogy a suliba romlani fognak a jegyeim, sőt már romlanak. Ki akarok törni ebből, de képtelen vagyok. Mindig csak a kifogásokat keresem mindenben, mindenbe a rosszat látom pedig próbálom nézni a jó oldalát, mindenben magamat okolom, mindent utálok már szinte. De ez nem én vagyok. Én vidám voltam,voltak céljaim és nem érdekeltek mások véleményei.