30 feletti férfiak, milyen okot tudnátok mondani, ami arra késztet benneteket, hogy egy volt kamaszkori nőismerősötökkel minden kontaktust kerüljetek?

>>>"Van az úgy, hogy valaki nem kér belőled (belőlem)."

Na látdo, ez az, aminek azért mindig van valami oka.<<<

Persze, hogy van oka. Lehet, hogy egy egyszerű tévedés vagy félreértés, vagy csak egy sima "rossz érzés". És nem feltétlenül akarja a másik megosztani ezt veled. Lehet, hogy amit te bunkó viselkedésnek mondasz, az egyszerűen csak "biztonsági játék a részéről".

(Például: egyszer már megégette magát valakivel, aki olyasvalaki, mint te vagy, és ezt szeretné elkerülni. Ilyenkor jobb elkerülni a másikat, nincs mese. Szóval igen, felvetették, hogy bejössz neki, de nem akarja megégetni magát.)

>>>"Van olyan ember, akivel én is igyekszem kerülni a kontaktust. Nincs itt harag, sem semmi ilyesmi, egyszerűen egy olyan életszakaszban voltunk egymás közelében, amire én nem emlékszem szívesen."

Hát na, ha mondjuk egy drogos bebaccós időszak volt, akkor értem, de egy iskolai pár év, ahol ráadásul sikeres is volt ő is én is?<<<

Nem ilyesmiről van szó, nem volt drogos-alkesz korszakom :-DDD

>>>"Az ő szempontjából én egyértelműen elbuktam (ha úgy tetszik, lecsúsztam, alább adtam és ilyesmi), az én szempontomból egyértelműen szabadultam egy helyzetből, ami nekem rossz volt."

Aha, ez inkább ilyen konfliktusszerű helyzet lehetett azért, nem?

Ha ez az ember közeledett volna hozzád emberi módon, elhajtottad volna őt?<<<

Nem volt konfliktus; mondjuk úgy, hogy világnézeti különbségről van szó. Talán mondhatom azt, hogy barátok voltunk, bár a barátság értelmezése is nagyon más volt nála és nálam. A mai napig tisztelem és az egyik legegyenesebb embernek tartom, akit csak ismerek, de azt gondolom, én nem tudok olyasmit nyújtani neki emberileg, ami őt előrevinné (például az említett világnézeti különbség miatt). Másrészt ő már családot alapított, vagy családot alapítottak vele, szóval mással van elfoglalva.

>>>Nagyon jókat írsz egyébként. Konkretizálhatnám még jobban, talán arra gondolsz, hogy elhallgatom, de itt az oldalon nem szeretném ennél jobban részletezni, maximum priviben szoktam.<<<

Az elhallgatás alatt inkább olyasmit értek, hogy elmondtad a dolgokat a magad szempontjából, a magad igazsága alapján, és az nem biztos, hogy a teljes történet.

(Hogy értsd: Összeveszel valakivel, mondjuk egy szelet kenyéren, amit ő nem adott oda neked, amikor kérted, és erre te azt mondod neki, hogy hülye vagy, amivel őt megbántod. Elmondhatod így a történetet, de úgy is, hogy elhallgatod azt, hogy hülyének nevezted, és azt mondod, hogy kértél tőle egy szelet kenyeret, és ő megsértődött. Ő meg előadhatja azt, hogy lehülyézted, nem is érti, hogy miért. Majdnem ugyanaz a történet, de mást jelent. Nem sokat kell elhallgatni ahhoz, hogy más legyen a sztori kicsengése.)

Szóval ja. Ilyen ez a kommunikáció nők és férfiak közt :-) Ahogy Karinthy Frigyes írta:

"Férfi és nő ... hogyan is érthetné meg egymást. Hiszen mindkettő mást akar. A férfi: a nőt. A nő: a férfit."

Hát nincs igaza? :-)