Mi vezethet ahhoz, hogy egy ember alkoholista vagy drogfüggő legyen?

Pl.: Attól, hogy nem gondolok rá, még marad kb mindenki nagyjából elviselhetetlen. Csak közlekedj, és rádöbbensz, hogy mégis nagyon sok embernek lenne egész máshol a helye. Szóval gondolok rá, nem is lehet nem gondolni a szekrény tetején pislogó nagy, rózsaszín elefántra. Viszont a harmadik korsót már felé fogod emelni, mielőtt jó felét beharapnád.

Ahhoz, hogy ezt valaki alapjáraton meg tudja csinálni, be kell járni egy utat, aminek könnyen lehet, hogy jópár hasonló mélység még része kell legyen. Az nyilván senki nem állítja, hogy nincs sokkal rövidebb. Aki keres, talál, és aki kér, kap.

#25

Vásárlásfüggőket, videójátékfüggőket, szerencsejátékfüggőket hova sorolod az elméleted alapján? Totális hülyeségeket írsz, de az igaz, hogy nem a függő tehet róla.

#32: írtam én olyat hogy KIZÁRÓLAG a csecsemőkorban alakulhat ki függőség? Szerintem nem.

Az általad említett esetek a "dopaminfüggőség" kategóriájába tartoznak, attól van hogy nincs sikerélménye az embernek máshol az életében.

Ez is jöhet gyerekkorból, rossz nevelési minták által, amikor "semmi se jó" amit a gyerek csinál, csak kritikát kap és sehol nem tapasztalhatja meg a sikerélményt, vagy túlféltik és nem engedik semmilyen "rizikós" helyzetbe, pl még fára mászni sem, vagy csúszdán lecsúszni stb.

Minden rizikós képességkereső tevékenységet ha letiltanak, örökös rizikóvágy "ragad be" az illetőbe.

De ez csak egy mód, sok másik van ahogy ilyesmi kialakulhat.

A függőségek viszont rendszerint gyerekkori rossz nevelés/beidegződés/traumák eredményei, hiszen akkor szokott olyan mély és tudattalan minta berögzülni hogy az ember szinte képtelen ellenállni a késztetésnek.

Én nem mondom magam alkoholistának, mert szerintem arra mondják, aki nem tud elleni alkohol nélkül.

Én eltudok lenni nélküle, akár hetekig, hónapokig. De hogyan?

"ossz nevelési minták által, amikor "semmi se jó" amit a gyerek csinál, csak kritikát kap és sehol nem tapasztalhatja meg a sikerélményt, vagy túlféltik és nem engedik semmilyen "rizikós" helyzetbe"

Ez rám tökéletesen illik. Ilyen semmi-se-jó, túlféltő, nárcisztikus, meglehetősen szegény családi környezetből jövök.

Sokra vittem, így vagy úgy, de a kényszer hogy megfeleljek, hogy soha nem vagyok jó, hogy mindenki utál, és MINDENKI AZ ELLENSÉGEM egy olyan megrögzött és sokszor bizonyított tény, hogy megkeseríti a mindennapjaim.

Alkohollal ezek hatványozottan elviselhetőbbek. Részben megszűnteti a szorongást (mármint az alkohol), de ami fontosabb: megnyugtat. Olyan, mint egy soha nem volt szerető, nyugtató, támogató anya, aki mellett tudod nem érhet baj.

Ez furán hangzik, de mégis így van.