Létezhet olyan, hogy valakiből teljesen kihalnak az érzések?

Illetve az is lehet, hogy gyenge vagy érzelmileg. Lehet hogy erős voltál, de nem az számít most.

Oscar Wilde-nak van egy meséje, az a címe, hogy az infánsnő születésnapja. Ezt ha elolvasod, lehet hogy egy picit hatni fog rád.

Volt amúgy nekem is egy olyan időszakom, amikor hasonlóan éreztem én is, de mint kiderült, rossz emberekbe vetettem a bizalmamat.

Alighanem, neked is ez lehet a problémád. Olyan emberekre van szükséged, akik megbecsülnek, megérdemelnek téged.

Másokkal meg egyáltalán nem szabad foglalkozni.

Könnyű azt mondani, hogy kiölik belőled az érzéseket, te inkább csak nem akarsz küzdeni már.

Az érzéseid /hacsak nem jutunk el traumatikus szintekig/ nem fognak drasztikusan megváltozni a negatív hatások miatt.

Az az emberi, amikor ezeket a negatív hatásokat kitanulmányozod, és végül előnyt kovácsolsz belőlük. Ehhez viszont foglalkoznod kell magaddal, és keresned embereket akik mint mondtam, megérdemelnek.

Egyébként az érzés nélküliség tipikusan a pszichopaták jellemzője, úgyhogy igenis létezik ilyen.

Persze te nem tűnsz annak, számodra elég lehet egyetlenegy ember is, aki kiránt ebből az állapotból. Bennem is hasonlók zajlottak le éveken keresztül, aztán egy lány felkapcsolta a pinyóban a lámpát.

Igen, aztán az élő szövet leolvad a fémvázadról :D

Valószínűleg azért nem nyílsz meg, mert szorongsz, ami szintén érzelem. Ha teljesen híjján lennél az érzelmeknek, akkor nem bezárkóznál, inkább megjátszanád magad, hogy manipulálj és kihasználj másokat. Létezim még az alexitímia nevű állapot, amikor az ember nem tudja azonosítani az érzelmeit, emiatt is hihetex, hogy nincsenek.