Vannak itt olyan emberek, akik nagyon visszahúzódóak meg félénkek voltak, nem mertek társaság előtt beszélni, de ma már megy nekük?

Nem ismerlek, de ha írsz, szívesen segítek.

Beszédet pedig gyakorolni kell: Magdban, hangosan, tükör előtt, stb. Nézd mé a király beszéde című filmet 😊

Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. Más mód erre nincsen. Én nem voltam ugyan visszahúzódó, de már attól is rosszul voltam, ha felelnem kellett az osztálytársaim előtt, az előadásokról meg ne is beszéljünk. A telefont is nehezemre esett felemelni, ha idegent kellett tárcsáznom. Ma már bárkivel elbeszélgetek bármiről, bár ehhez ugye két ember kell és ez nem egyenlő azzal, hogy bárkivel meg is találom a közös hangot. A telefon a munkámból kifolyólag már simán megy és a második diploma védésemre már a remegő hang is megszűnt, olyan meggyőződéssel tudtam beszélni a témámról. Azért nagyobb tömeg előtt még izgulnék, de ezt betudom a gyakorlás hiányának. Amíg régen még ez sem ment volna, ma már a 30 beosztottam előtt simán képes vagyok határozott kiállással megszólalni és a sokszor zavarbaejtő kérdésekre is válaszolni. Szakmai napokat is szívesen vezetek laikusoknak.

Ezt én mind annak tudom be, hogy annak idején "megerőszakoltam magam" és erőltettem a gyakorlást. Hagy adjak elő, hagy mondjam el a véleményem, majd én beszélek vele, stb. Szét idegeskedtem magam és abszolút konfortzónán kívül esett akkor, de mára már látom a hasznát az akkori kínlódásoknak. :)

Egy-egy beszédet, előadást lehet gyakorolni pl. tükör előtt. Vagy egy szeretett ember előtt. Miután háromszor előadtad neki zavartalanul, kérd meg, hogy néha próbáljon kérdéssel, mozgolódással, grimasszal megszakítani. Végül mielőtt kilépsz a közönség elé, már előző este tükörbe nézhetsz és a szemedbe mondhatod, hogy menni fog, bízol magadban. Számomra egyébként ez utóbbi a legnagyobb fegyver... Ha bízok magamban és ezt a saját szemembe merem mondani (hidd el nem elég a kanapén magadban elmormogni), az hatalmas önbizalom löketet ad.

A tudatosság szerintem is nagyon fontos! Régebben valamivel én is félénkebb voltam, de szerettem volna változtatni rajta és elég sokat olvasgattam a témában...

Igazából én is csak megismételni tudom, hogy a legfontosabb a gyakorlás! Emberekkel beszélgetni kell, vagy csak akár a tükör előtt...

És ami a legfontosabb szerintem, hogy tudd, hogy mindenki hibázik! Szerintem a magabiztos embereket az különbözteti meg a többiektől, hogy nem fél attól, hogy hibázni fog, mert tudja,hogyha még meg is történik, nem lesz semmi... tovább lép, nevet rajta egy jót és folytatja onnan, ahonnan abbahagyta! :)