Történt már meg olyan, hogy az az ember aki rengeteget ártott neked/tönkretette az életedet, azt az élet egy hatalmas sorscsapással sújtotta? Mit éreztél akkor?

Nincs olyan hogy "sorscsapás", egyszerűen mindenkinek alakul az élete így vagy úgy. Nem azért ér rossz dolog valakit mert mással rosszat tett és fordítva sem működik.

Nekem apám halt meg 55 évesen nagyjából 30 év masszív alkoholizálás után. 25 szar évet köszönhetek neki. A halálakor azt éreztem hogy felszabadulok, éreztem hogy nincs többé. Leginkább csak azt gondoltam amit azóta is, hogy "Épp ideje volt".

De a halála sem annak köszönhető hogy valami felső hatalom megbüntette őt azért a sok rosszért amit a családjával művelt. Szimplán csak addig építette lefelé a szervezetét míg ki nem készült, saját maga döntött úgy hogy ezt az utat járja.

Megbocsájtással úgy vagyok, hogy halott emberre igyekszem nem haragudni. Neki már mindegy, nekem meg a saját életem kell építeni.

1, Az élet olyan, mint egy hullámzó diagram: egyszer fent, egyszer lent. Tehát oly mindegy.

2, Az élet van, akinek alapból büntetés, tehát oly mindegy a dolog.

Mindenki azt kapja az élettől, amit megérdemel.

Itt csak időbeli eltolódások vannak: ki hamarabb, ki később.

6-os "Mindenki azt kapja az élettől, amit megérdemel.

Itt csak időbeli eltolódások vannak: ki hamarabb, ki később."

Ezt most komolyan gondolod? Ilyenkor csak az Afrikában nyomorgó és éhenhaló, illetve a gyógyíthatatlan beteg kisgyerekek jutnak eszembe. Vajon ők is megérdemelték? Persze, hogy nem. Ez egy baromság.

"Azt kapja amit megérdemel"

Ez úgy nettó hülyeség ahogy van.

Ha egy részeg sofőr belehajt a buszváróban álló tömegre akkor ők megérdemlik?

Ha egy ember vakon, süketen, kezek-lábak nélkül, betegen születik akkor ő megérdemli?

Ha egy gyereknek agresszív, alkoholista, terrorista szülők mellett kell felnőnie akkor megérdemli?

Ha valaki orvosi hiba, technikai hiba miatt hal meg az megérdemli?

Ha valakit élve lefejeznek, élve elégetnek, élve megnyúznak az megérdemli?