Miért viselkedek így más emberek között és mit tegyek ellene?
Szerintem van egy enyhébb szociális fóbiám, ugyanis eléggé ...érdekes dolgokat produkál az agyam és a testem, amikor sok ember van körülöttem, főleg, ha azok olyanok, akikkel nem is állunk közel egymáshoz. Amikor valamelyik órán kihívnak pl. felelni, annyira izgulok az osztály előtt beszélni, hogy szinte mindent elfelejtek, hiába tanultam meg az anyagot. Ráadásul extra halkan is beszélek, van egy idegbeteg tanárunk, aki egyszer feleltetett és vagy 8-szor visszakérdezett, hogy mit mondtam, meg bunkó megjegyzéseket tett rám emiatt és hiába próbáltam összeszedni minden bátorságomat és elmondani, amit tudok, így lehetetlen volt koncentrálnom, hogy közben állandóan a szavamba vágott, mert nem hallja a terem másik végében, amit a táblánál mondok...Mondjuk nem értem, akkor miért megy oda, de mindegy. És végül közölte, hogy egyes, mert nem is lehet érteni, mit beszélek...
Ráadásul egy pár hete észrevettem, hogy rosszabbodott is ez az "állapotom", mert mostanában amikor kihívnak szóban felelni mondjuk, vagy kiosztani valami dolgozatot, olyan érzés, mintha pánikrohamom lenne, úgy érzem, nem kapok levegőt és nagyon gyorsan dobog a szívem, ráadásul remegek. Volt, hogy ki kellett osztanom egy csomó papírt dogaírás előtt és próbáltam elnyomni a félelmemet, de végül elhatalmasodott rajtam és elkezdett a fejem rángatózni és féltem, hogy valaki észreveszi, szóval a felét a papíroknak kiosztottam, a többit meg leraktam a tanári asztalra és leültem és amikor a tanár kérdezte, miért nem adtam mindenkinek, azt mondtam, hogy azt hittem, egy másik gyerek is osztott a többieknek lapot (mert amikor ki kell osztani valamit, egy ember mindig feláll, hogy ő akar osztogatni). Mondjuk így meg hülyének néztek, de legalább szerintem nem igazán látta senki se, ahogy remegek.
A legrosszabb, hogy ilyenkor, amikor mindenki rám figyel, úgy érzem, mindenki rajtam röhög vagy rólam beszél...Mondjuk amilyen szemét néhány ember az osztályban, nem biztos, hogy csak beképzelem ezeket..
Amúgy régebben is voltak ilyen problémáim, de ez a rángatózás meg ez a pánikroham szerű dolog csak most jött elő, ugyanis új osztályba kerültem, vagyis az osztály felével eddig is osztálytársak voltunk, a másik fele viszont más osztályokból jött és szerintem valahogy tudat alatt rá vagyok görcsölve arra, hogy mindenkivel megkedveltessem magam, vagy legalább is ne utáljanak, mint a volt osztályban. Szóval szerintetek ezzel mit csinálhatnék? Azért a tanáraimat csak nem kérhetem meg arra, hogy ne hívjanak ki soha, sőt, az a tanár, aki egyest adott csak azért, mert nem beszéltem elég hangosan, szerintem direkt minden órán engem hívna ki felelni..Már arra is gondoltam, hogy feliratok magamnak valami nyugtatót, bár jobb lenne, ha nem kéne gyógyszereken élnem ahhoz, hogy normálisan tudjak viselkedni...
Van, aki hasonló helyzetben volt és talált más megoldást erre?
20/L
Hülyén hangzik, de vegyél, tölts le "how to" könyvet a kommunikációhoz, lehetőleg olyat, amiben a nyilvános beszéd is benne van, mint pl. a felelés. Nekem ez segített hasonló problémákon. Rengeteg önbizalmat ad, ha tudatosan kontrollálod a helyzetet, nem csak sodródsz az eseményekkel. Plusz nem tudod bebeszélni magadnak, hogy rajtad röhögnek, mert egy gyors ellenőrzéssel meggyőződhetsz róla, hogy magabiztosan állsz, beszélsz, kommunikálsz, nincs min röhögni :)
Rám nem ismernek azóta, eddig pánikrohamot kaptam, ha meg kellett szólítani egy idegent, most meg beszélgetek mindenkivel a piacon. Pedig tényleg semmiség az egész.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!