Most komolyan azért ne vállaljak gyereket, mert pszichés beteg vagyok?
válasza: válasza:
válasza:Nos, akkor elmondom, hogy anyám is skizofrén volt. A négy tesóm közül "csak" ketten örököltünk betegséget, egy skizofrén és egy bipoláris zavaros lett.
NE VÁLLALJ GYEREKET. Én sem teszem és a testvérem sem teszi. Egy k rva nagy pokol volt az életünk az állandóan gyanúsítgató hisztériás üldözési mániás anyánk mellett. A másik két tesóm sem százas, mert ők meg maradandó lelki károsodásokat szereztek egész gyerekkorukban.
Mindenki otthagyta anyut az első adandó alkalommal és soha nem tudtuk megbocsátani neki, hogy tönkretett minket. Mert szabályosan tönkretett.
Sajnos neked ezt hiába fogjuk magyarázni, mert látszik, hogy leszarod. Csak aztán légy büszke magadra, amikor egyedül purcansz ki valahol, miközben még ki tudja, hány utódod szenved nap mint nap a betegségektől amiket leörökítettél nekik.
válasza:Egyébként, csak hogy kicsit a másik oldalról is nézzük a dolgot: neked sem szabad gyereket vállalnod. Neked is szenvedés lesz. Gondolj már bele, egy gyerekkel baj van, egy gyerek megy a feje után, egy gyerek akkor is teli tüdőből bőg, ha nem akarsz foglalkozni vele.
Anyám is minden nap elmondta, hogy bárcsak ne lennénk. De visszacsinálni nem lehet.
Magaddal csszel ki a legjobban.
válasza:Ha csak a Tourette-szindrómát írtad volna, én is azt írtam volna, hogy ha annyira szeretnéd, vállalj gyereket. Annak is vannak fokozatai, de nagyjából helyén kezelhető. Tikkelés, akaratlan káromkodás, stb. Mondjuk furcsállom, hogy nem szedsz gyógyszert. Viszont kiegészítetted azzal, hogy skizofrénia is velejár. Lehetséges, hogy most jól vagy, de ez az a fajta betegség, ami annyira eldurvulhat, hogy azt sem tudod hol vagy, ... mert a hangok is megmondták..., zárt osztályra kerülhetsz és akkor mi lesz a gyerekeddel? Voltam pszichiátrián, láttam ilyen betegeknél nagyon durva dolgokat annak ellenére, hogy teljesen értelmes, normális emberek voltak. Akiket megjegyeztem, egy jóképű mérnök volt, gyönyörű feleséggel, két gyerekkel, de ha bekattant, meztelenül térdelt a vécében, mert épp meghalt a Pápa. Utána kb. 1 évre találkoztam vele a plázában, ő szólított meg, mert emlékezett rám (én depresszió miatt voltam kórházban, nem találták a megfelelő gyógyszert, mert egyiket sem bírtam, a beállítása miatt kellett befeküdnöm, vagyis javasolták, magam vállaltam), szóval a lényeg, hogy öltönyben, úriember kinézettel, soha senki ne mondta volna meg róla, hogy mennyire beteg. Anyja mesélte még bent a kórházban, hogy sajnos örökölte, de gyógyszerekkel szinten tartható a betegsége.
A lényeg, amiért írtam, most azt írod, elvagy, DE soha nem tudhatod, mikor kattansz be. Nem légbőlkapottan írok, ezeket a durva dolgokat saját magam tapasztaltam. Először voltam pszichiátrián, mindig megállt mögöttem a társalgóban, amikor tévét néztünk, jött utánam, állandóan mászkált az udvaron, szó szerint FÉLTEM tőle.
Nekem ne írd azt, hogy így, hogy nem tudod, mit hoz számodra a jövő, minden további nélkül gyereket vállalnál. Nem szabad!
Azért vagyok önző, mert deviáns emberként gyereket akarok? Jönnek itt néhányan, hogy tuti biztos megkeseríteném a szerencsétlen gyerek életét. Csak erős stresszhelyzetekben viselkedek úgy, mint egy Tourett-szindrómás. De azt ne úgy képzeljétek el, hogy egyfolytában káromkodok, és ugatok. Ez egy mende monda, hogy mi tourettesek egyfolytában viselkedés zavarosak vagyunk. Igen, vannak durvább esetek, de én szerencsére tudok uralkodni magamon annyira, hogy a hangkiadásokat akkor csinálom mikor egyedül vagyok. Társaságokban csak sóhajtok, olykor morgok, fintorgok vagy összerándulok. Nem vészes és úgy állok a dologhoz, hogy a devianciám semmire se mentsvár. Az ocd-m az abban nyílvánul meg, hogy gyakran számolok, ragaszkodom a szimetriaérzethez, kényszeres vagyok, gyakran vannak olyan kényszergondolataim, hogy antiszociálisan (és nem aszociálisan) viselkedek, de ahhoz nagyon frusztráltnak kell lennem, hogy megvalósítsam ezeket a gondolatokat, de az nagyon ritka, általában az álmaiban válnak valóvá az ocd-s kényszergondolataim. Skizofrén tüneteim nagyon ritkák, tapasztaltam már akusztikus, vizuális és taktilis hallucinációkat, de már túl vagyok ezen a korszakon és kb kéthetente hallok hangokat, de nem hagyom, hogy eluralkodjanak rajtam. Az az igazság, hogy nem tartom kizártnak, hogy a betegségemnek metafizikai hátterei vannak. Amiket átéltem, túlságosan bonyolultak ahhoz, hogy biokémiai jelenségnek tudjam le ezeket. A legérdekesebb ebben az egészben az volt, hogy mihelyst elkezdtem imádkozni és megbékülni önmagammal, a tünetek fokozatosan enyhültek.
Amúgy nem kell ennyite a mesügeségnek csak a negatívumait kiélezni. Ha nem lennék bolond, akkor valószínűleg nem lenni kiemelkedően jó muzikális érzékem. Igen, meg kell valljam, valahol tetszik, hogy deviáns vagyok, mert ez a műészi énemnek a lételeme.
Amiket eddig felsoroltam, nem csodálkoznék azon, hogy sokan nem értenék vagy félreértik, de nem hibáztatok senkit, egy lelki szegény sose fog megérteni egy lelki bonyolultat.
Amúgy azért szeretnék gyereket, mert tényleg bennem vannak az ösztönök és hiszem, hogy képes vagyok olyan értékeket tovább adni, amik fontosak és persze nagyon vágyok a szeretetre és valamiért én így tudnék boldog lenni.
válasza:Nézd, értsd már meg: rosszabbodni fognak a tüneteid. de mondtam, hogy neked felesleges lesz magyarázni, anyám is ilyen.
Ott fogsz állni a baba mellett aki az istennek nem akarja abbahagyni a bőgést és végleg kikészülsz.
Nekem is "csak" bipoláris zavarom van, elméletben én is megbirkóznék egy gyerekkel. Gyakorlatilag tudod, mi van? Ha a kutya nem száll le rólam amikor nincs kedvem hozzá, őrjöngök. Pedig amúgy sosem szoktam. Mert utálom, hogy nem lehet elmagyarázni neki, hogy most hagyjon békén.
Szerinted egy babának el lehet magyarázni, hogy maradjon csenben? Egy kisgyereknek, hogy kopjon le? NEM.
Magaddal is, a gyerekkel is kicsszel.
Be kell látnod, hogy van, akinek nem való gyerek és te ezek közé tartozol.
Most írhatom, hogy én meg 3 hangszeren játszom és festek, nem vagyok lelkiszegény, most ettől jobban meg fogod fogadni a tanácsom? Tartok tőle, hogy nem. És ez is a betegségednek köszönhető. Bele se gondolsz, hogy másra milyen kihatással lesz az egész.
válasza:Az meg, hogy mit tudnál átadni... a betegséget, azt :D
Mi is mindig megbeszéljük a férjemmel, hogy hogy nevelnénk ha gyerek lenne, papíron baromi jó szülők lennénk. Papíron.
A gyakorlatban meg tudom, hogy kikészülnék és olyan dolgokat csinálnék, amit egyébként sosem.
Szerinted ha csak a Tourette-szindrómát nézzük, nem káromkodnál amúgy is egész nap, amikor a kölyök a lázadó korszakában van? Milyen lenne még ezzel megfűszerezve?
Aztán ha ez elszállt, megy utána a többi is.
Az emberi pszichének nem tesz jót a boldogtalanság, a pszichés betegnek pedig végképp nem tesz jót.
Fikázzatok nyugodtan, de én inkább a boldogságot választom a pszichiátria helyett, hol semmi értelmeset nem csinálnék és a gyógyszerektől pedig egyfolytában bódult lennék. Köszi de ez nem kell nekem. És igen, mesüge létemre gyereket fogok vállalni.
válasza:Tökéletesen hoztad a színvonalat, amit vártam.
Kérlek, nyomtasd ki a válaszod és ragaszd ki a gyerekszoba falára az ordító baba feje fölé, hogy neked most épp boldognak kell lenned. Mert nem leszel az.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!