Mit tegyek még, hogy ne féljek önmagam lenni?

Félek önmagamat adni, attól, hogy mások hülyének néznek. Sokszor annyira rágörcsölök mindenre, hogy alig bírok egy-egy helyzetben normálisan reagálni. Pasikkal közel 7 éve nem kommunikáltam normálisan szociális fóbia miatt. Habár egy sráccal pár hónapig kavartam korábban, de tőle is végig féltem. Próbáltam és most is épp normalizálom az életemet, például leadtam 11 kilót, elkezdtem sportolni, elkezdtem dolgozni az egyetem mellett, újrakezdetem az egyetemet, felvállalva olyan csoportos órákat is, amiktől szintén rettegtem. Elkezdtem végre saját döntéseket hozni, habár még mindig sokszor befolyásolnak a szüleim. Azonban még mindig olyan, mintha nem történt volna semmi lényeges változás. Még mindig állatira bizonytalan vagyok, a véleményalkotás még mindig nehezen megy, csoportos helyzetben, vagy a másik nemtől pedig továbbra is tartok. Mit tudnék még tenni? Egyáltalán nem érzem magamat felnőttnek, inkább állok közel egy félős kislány érzelmi szintjéhez. Pszichológus sajnos nem opció, nem marad rá pénzem.