Mást is zavar, hogy nincs a "szerelem"-nek önálló igéje?

Normálisan csak úgy lehet megfogalmazni, hogy "szerelmes vagyok", a hétköznapokban a "szeretlek"-et használjuk, de az a "szeretet" igei formája, ami alapvetően egy teljesen külön érzés, és ami miatt ez így nagyon zavaros tud lenni, nehéz megmondani, hogy valaki hogy érti a "szeretlek"-et és akkor is beugrik asszociációnak a másik értelmezése.

Tudom, hogy vannak akik nem különítik így el a kettőt, de én már óvodában is úgy fogalmaztam (kényszerűen), hogy "szerelmes vagyok beléd", épp a fentiek miatt.