Mit gondoltok az öngyilkosságról?

Az életéről az ember sosem saját maga dönt. Az egy dolog, hogy valaki öngyilkosságot követ el, de hogy meghal-e az már más kérdés. De még ha ő is döntene, akkor az csak a saját élete, a környezetében élők életének sorsáról is dönt egyben, ami egy kicsit meggondolatlanság.

Szerintem ez a legnagyobb önzőség és a legnagyobb gyengeség, ami csak létezik.

Azt meg nyílván nem tudjuk mi van a halál után, az is lehet, hogy sokkal rosszabb lesz neki, mint mikor élt, ezt egyébként sokan hangoztatják.

DE mindezek mellett megértem, ha valaki lelkileg ilyen állapotba jut, valójában rá már ilyen esetben nem lehetünk mérgesek és nem okolhatjuk, azt hiszem ez minden esetben kegyeleti okokból kijár mindenkinek, akárhogy is halt meg.

"Mit gondoltok arról az öngyilkosságról, mikor valaki menekül, tragédia, trauma, fájdalom, veszteség, csalódás és hasonlók miatt teszi? "

Mivel ilyenen mentem át én is, ezért megértem.

Nálam is csak a körülmények hozták hogy nem végeztem be.

"Mit gondoltok arról az öngyilkosságról, mikor valaki csak szimplán menni akar, mert nem érzi, hogy nyújtja még számára az élete azt, amire szüksége van? "

Ilyen önmagában nincs. Annyira soha nem unatkozik senki sem, és egyébként él egy élhető életet, hogy öngyilkos legyen. A háttérben ott is kell legyen valamilyen trauma, ami visszatérően, akár teljesen tudattalanból hatóan megkeseríti az illető életét.

Az öngyilkosság egy olyan megoldáskeresési próbája az elmének, ami során önmagát teszi meg a problémák forrásának az elme. Önmagában látja a problémák forrását, és a problémák megoldásnak akadályát, illetve önmagát látja képtelennek a problémák megoldására.

Persze vannak abszolút veszett csaták, mint mikor valaki súlyos beteg, idős, rokonoktól távol él, és mondjuk elveszti a házát valamiben. Mondjuk egy banki túlkapáson, vagy egy tűzvészben. Ezek persze ritka esetek, a legtöbb öngyilkosnál nem a létezést fizikailag ellehetetlenítő helyzetek állnak fenn, hanem a létezés lelki minőségét korlátozó helyzet. Például évek óta tartó depresszió, mentális betegség, a társadalomból való kivetettség. Utóbbit bőven termeli a mai társadalmunk. A magány vált az általános állapottá.

"Mit gondoltok arról az öngyilkosságról, mikor valaki azért dönt emellett, hogy ő dönthessen a haláláról? "

Itt gondolom az eutanáziára gondolsz. Teljesen elfogadhatónak tartom.

"Szerintetek "feljogosít" erre a tettre egy érzés egy embert? "

Erősen függ a helyzettől. Nem mindegy hogy másokért felelősséget vállaló személyről, vagy kizárólag önmagáért felelő személyről beszélünk. Előbbire példa mondjuk egy két gyerekes szülő, utóbbira egy olyan valaki akinek semmilyen kapcsolata nincsen a világgal, azon kívül hogy betölt a munkahelyén egy pozíciót, vagy iskolában tanul. Ha a környezete valakit olyannyira elhagy, vagy egyenesen bánt, hogy azt senki nem kompenzálja, akkor teljesen elfogadható cselekvés az öngyilkosság. Ha annyira nagyon borzasztó dolog lenne az emberek szerint az öngyilkosság, hogy nem szabadna hagyni megtörténni, akkor a társadalom odafigyelne a magányos emberekre hogy ne legyenek magányosak. A társadalom azonban kétszínű, szenteskedő módon csak eljátsza hogy "ezdeszörnyű", aztán cseszik mindenki odafigyelni a saját környezetére. nem azt mondom hogy random embereket kérdezgessen mindenki az utcán, hogy akar-e beszélgetni, magányos-e az illető.

Mindenki a saját környezetében keressen magányos embereket, és próbálja visszahozni őket a társas kapcsolatokba.

Rengeteg embernek telnek úgy a napjai hogy felkel, elmegy dolgozni, hazamegy, főz, megfürdik, és alszik. És napokon keresztül nem beszélnek senkivel sem, ha beszélnek akkor is max a munkahelyen vagy a bankban valami hivatalos üggyel kapcsolatban. Esetleg ilyen totál anonim fórumokon. Az ilyen élet nem élet. Ez csak a fiziológiai szükségletek fenntartásából álló létezés.

"De mi tud oda juttatni valakit, hogy ezt megtegye?"

-Mentális betegség

-Magány (ami egyébként mentális betegséget szül, és a mentális betegség is magányt szül)

-Anyagi helyzet

-gyerekkori trauma

-bármilyen trauma (nemi erőszak, éveken át tartó megaláztatás, gyerekkori fizikai és lelki agresszió a családon belül)

"Önzőség magára hagyni másokat, és ezt okozni nekik, vagy minden ember csak a saját érzéseiért felel ilyen esetben? "

Az a környezet ami cserben hagy egy embert addig a pontig hogy véget vessen a létezésének, az meg is érdemli ezt. Utólag ne hazudja már azt hogy ők "szerették" azt a valakit. Ez már a hullagyalázás kategória.

Privátban beszélhetünk róla

Milyen napi 10-ről beszéltek?

Van néha ilyen kérdés, mert képzeljétek, a társadalmunkban ez egy jelentős probléma.

Ilyen alapon mi a faxért van ennyi szerelmes kérdés? Én is a falat kaparhatnám a so kérdéstől hogy "Hogy mondjam el neki hogy tetszik? 16/f".

Szerencsére erre létezik egy nagyon jó taktika: továbbgörgetsz, vagy kilépsz a GYIK-ról, megnézel valami kiscicás videót, vagy egy kivered (személyfüggő kit mi nyugtat meg) és visszajössz. Ennyi.

De tudod mit, ha mész Politika kategóriába, ott tuti nem lesz ennyi öngyilkosos kérdés. Vagy Üzlet és pénzügyek kategóriába. De javaslom az Ételek, italok kategóriát is, ott is elég kevés ilyen kérdést láttam.