Igénytelen lennék emiatt?
Nagyon tudok ragaszkodni a ruháimhoz, képes vagyok hatszor befoltozni akkor is, ha már rég a kukában lenne a helye. Mindent, a melltartótól a nejlonharisnyáig (régebben zoknit is). Illetve gombokat is visszavarrok ingre, blúzra.
Az egyik nadrágomat már géppel kellett bevarrni, de sajnos most meg mellette szakadt el, de előbb selejtezem le otthoninak, minthogy megváljak tőle végre.
Mennyire igénytelenség ez egy fiatal nőnél? Főleg a mai „egyszer vedd fel, dobd el, vegyél újat” társadalomban?
Nem igenytelenseg, viszont a tarsadalmunk ki fog nezni emiatt. De ha nem zavar akkor lelked rajta.
Ha kinyiffan egy ruham akkor veszek helyette masikat es azt max otthon hasznalom.
Nekem van egy 10 éves Mustang farmerkabátom, ahhoz képest, hogy Mustang egyedi és szép darab, a hátán elszakadt, megvarrtam, és még így is mindig megdicsérik.
Én nem néznélek le ezért, ha meg állandóan új ruhát vennél, azért hőbörögnének itt...
Tesóm még akkor is hordta a kedvenc kabátját mikor szét volt szakadva a bélése es egy idő után az anyaga is tönkre ment. Úgy nézett ki benne mint egy hajléktalan. Pedig megtehette volna hogy vesz újat. Nagyon igénytelen volt.
Én is varrtam kicsi lyukakat. Nem volt feltűnő utána. Viszont igen, igénytelennek tartom azt akinek a ruháján lehet látni. Mert ha szegény megertem, de ma már sok olcsó turi van szinte új ruhákkal is! Pár száz forintért. Ennyire nem sajnálnám a pénzt csak mert a kis kedvenc a ruhám.
Mindig meg és kinézték az igénytelenül kinéző embereket.
Az alap hozzáállás, hogy megbecsülöd, és megjvítod, amit csak lehet, nem igénytelenség, hanem becsülendő tulajdonság, főként a mai világban.
Az viszont, hogy ezt a végtelenségig folytatod, mikor már kis túlzással eltűnik az eredeti ruha, és lassan egy foltokból álló új ruha keletkezik helyette, az már tényleg túlzás.
De az egyelten momentum, ami miatt igénytelennek mondanálak, az az, hogy otthon a lehasznált, szakadt göncökben jársz. Tiszteld már meg magadat otthon is annyival, hogy szalonképesen öltözöl fel!
Ami a fogyasztói társadalmat illeti, elfajzott, idióta világban élünk, amiben többek között ezt a dobd ki, és vegyél újat! szemléletet is mesterségesen ültették el az emberekben a kereskedők és az ipar. De ez nem a normális emberi hozzáállás, főként nem akkor, amikor már egyértelműen látszik, hogy ezzel a mentalitással veszélyeztetjük a bolygónk jövőjét.
Felelőtlen, beképzelt, felszínes magatartás, ahogyan a mai fiatal generáció is többnyire az. Legyél rá büszke, hogy te nem vagy ilyen.
Lehet, nem egyértelműen fogalmaztam. Természetesen olyat nem veszek fel, amin látható helyen van javítás. A nadrágom egy pici pontban van bevarrva a belső combja felett (nem épp a legszembetűnőbb pont).
Illetve azt sem írtam sehol, hogy több a ruháimon a folt, mint az eredeti anyag, mert ez megintcsak nem igaz.
Otthon sem rongyokban járok, hanem olyan felsőkben, nadrágokban, amiket utcára már nem vennék fel (mert ugye varrott egy ponton, kicsit kiment a színe, nem olyan puha az anyaga már, mint újkorában), de egyébként semmi komoly bajuk
8-as!
Én is ilyen vagyok. Sőt a legtöbb ember aki megbecsüli a ruháit.
Csak azt nem ertem a kérdésedet. Honnan jött egyáltalán az igénytelenség? Az az ember az aki szakadt, lyukas göncökben jár.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!