Normális az, hogy akárhogy próbálom, nem tudom elfogadni, és emiatt leliismeretfurdalásom van?

A családod (titkos) reagálása alapján Te egy olyan közegben nőttél fel, ahol ez gyakorlatilag nem elfogadott dolog. Az, hogy melegek is vannak a családi összejöveteleken, még nem jelent teljes elfogadást.

Ebből nagyon nehéz kitörnöd, mert egész életedben, legalább tudat alatt azt nevelték beléd, hogy ez rossz dolog. Idővel, ahogy nősz majd, talán jobban elfogod tudni fogadni. Gyakorlatilag megszokod őket. Itt arra kell gondolnod, hogy milyen iszonyatos érzés lehet az nekik, hogy egy olyan világban élnek, ahol egy csomó ember előtt érdemes titkolózniuk, ahol megbélyegzik őket, csak azért, mert mások, mint a megszokott emberek. Egyszerűen soha nem lehetnek teljesen szabadok!

Sokáig egyébként én sem tudtam elfogadni őket, pontosabban nem is foglalkoztam velük, ha szóba kerültek, undorodtam, aztán az egyik legjobb barátom bevallotta, hogy Ő meleg, és megváltozott az értékrendem. Nem is értettem, mi bajom volt velük, aztán rájöttem, hogy a társadalom ezt nevelte belém.

Pedig igazából minket, kívülállókat egyáltalán nem befolyásol az, hogy valaki meleg (mint mondod, nem is látszik rajtuk). Vannak barna hajú és szőke hajú emberek, sovány és ducibb emberek, és vannak hetero és homoszexuális emberek. Ha ezeken elgondolkozol, talán jobban eltudod majd fogadni ezt a dolgot, de az idő szerintem biztosan segít majd. :)

Szerintem is a környezeted (titkos) reakciója és hozzáállása miatt lehet. Meg szerintem részben korral is jár az elfogadás. Mondom ezt úgy, hogy nálunk nincsenek is melegek/más nem heterók a családban, legalábbis senkiről nem tudni.

Személyes példa: én 12 évesen még elég homofób voltam (nem fröcsögtem, csak magamban volt véleményem), aztán lassan elkezdtem elfogadni őket. Olyan történeteket olvastan, amik nagyon tetszettek, de volt bennük meleg szereplő. Aztán nekem is megtetszett egy lány, ami lassan el is múlt (biszex vagyok). Most már 17 vagyok és egyáltalán semmi bajom senkivel ^^ Azt hiszem ahogy idősebb, "érettebb" lettem, úgy lettem lassan elfogadóbb is, a "felismerés" már ezután hasított belém.

Ne legyen bűntudatod! Ez fontos. Az eszeddel tudod és te magad is el akarod fogadni őket. Valószínűleg a környezeted miatt nem tudod teljesen, mert beléd is tudva-tudattalan a homofóbiát nevelték, mint sokunkba. Ha tenni szeretnél ellene, javaslom, hogy a hobbid/érdeklődési köröd mentén indulj el. Ha érdekel, könyvet, filmet és sorozatot is tudok ajánlani, több "zsánerben" is, hátha :) Egy kedvelhető, de (mellékesen) meleg szereplő úgy tapasztalom, sok kamasznak segít az elfogadásban. Persze itt néha nem hitelesen viselkednek a szereplők - de te ezt fel tudnád ismerni, hiszen a valóságban is ismersz melegeket.

Amit tudsz még, bár nem tudom, jó ötlet-e... Az az, hogy leülsz a nagybátyáddal/apád unokatestvérével kettesben beszélgetni. Ha ők maguk is olyanok és olyan a viszonyotok is, akkor talán meg tudnád velük beszélni ezt a témát, es lehet, hogy kicsit oldódna benned ez az érzés. Én legalábbis megpróbálnám, de nem tudom, lehetne-e.

Ne haragudj, hogy kicsit hosszú lett. Ha gondolod, bármi kérdésed van, írhatsz, de örülök ha csak elolvastad a válaszomat ^^ És még egyszer: tényleg ne legyen bűntudatod, próbálkozol, és idővel el fog múlni az az ellenérzésed.

17/L