Akiknek van pénzük és szinte megvehetnek bármit amit szeretnének azok mennyire boldogak?

A paraszt, meg a csóró mondja hogy a pénz nem boldogít, azért mondja mert neki nézni kell hogy mire költ. Aki egy Lamborghini-t bankkártyával kifizet születésnapján, az már apróságokon nem fog rágódni.

Az is az öregek szlogenje hogy hiába a vagyon ha nincs egészség, azért mondják mert ledolgozták az életüket, és most 80 ezreket osztanak be amiből még unokázni is kell.

Aki vagyonos az jó eséllyel egy vakbél műtéttel is magán orvoshoz fog menni, ahogy letört foggal stb.

25F

Nem ettől függ a boldogság, bár sokaknál lehet annak egyik összetevője. A többségnél, főleg aki beleszületett a gazdagságba valószínűleg inkább csak egy teherrel kevesebbet jelent, valamint egy olyan előnyt, amivel könnyebben eléri, amit akar (mint mondjuk nőknél a jó külső bizonyos célok tekintetében).

Semmi esetre sem feltétlenül boldogak és elégedettek, mert lehet ezernyi problémájuk az ellenségeik, ellenfeleik, céges dolgaik, magánéletük, egészségük stb. terén.

Utolsó két válaszolónak nagyon igaza van, nagyon sokan azt hiszik, hogy a pénz mindent megold, egy láthatatlan burkot képez az ember köré, ami bármitől megóvja, pedig nem.

Egy jó és egy rossz kívánság, aki ezt gondolja: sikerüljön olyan gazdagnak lennie, amennyire szeretné.

A pénz nem boldogít, csak boldogabbá tesz.

Egyszerűbbé, jobbá, biztonságosabbá teszi az életed.

Persze ugyanúgy eljöhet érted a kaszás, de akkor is jobb.

attól függ, miből kifolyólag gazdag. rengeteg gazdag ember, akinek vállalkozásból származik a vagyona nem mindig tud felhőtlenül boldog lenni, hiszen elég stresszes menedzselni a dolgokat. főnököm például egy idegroncs, még úgy is, hogy azt csinálja, amit szeret.

nagybátyjám mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozik, földjeivel, gépeivel, állataival kb. 100 milliós vagyona van, de azon kívül, hogy akármelyik kocsmába el bír menni, bármelyik nap, és ott addig iszik, ameddig csak tud, nem igazán tudja élvezni, kihasználni, mert a gazdaságban állandóan van valami teendő, 67 évesen is egész nap kinn dolgozik.

A full gazdagságnak, amikor lehetőséged adódik nagyot harapni az életnek nevezett életből, kényelem és olyan testű nők, akik soha sem vennének észre, ha csóró vagy.

Amikor bezabáltál nagykanállal ebből a világból, itt még azt is tegyük hozzá, hogy az egod a plafonon van, istenkirálynak érzed magad egy ideig, ez emberfüggő. Majd minden megszokássá válik, nem ad olyan örömöt, hogy hatvan millió forintos órád van, de úgyan ki látja azt, hogy ilyen orrod van? Mert a legtöbb dolgot inkább mások miatt vásárolunk, ha te egyedül lennél ezen a bolygón, érdekelne a márka. Nem, meztelenül élnél.

Szóval a dolgok megszokottá válnak, örömtelené, mert nem adsz hálát azért amid van, nem értékeled, de amint elvész...pl. Mikor köszönted meg a lábadnak, hogy ma elvitt dolgozni v. a szívednek, hogy dobog érted.

Az ember túlságosan nagyravágyó, és részeg ettől a világtól, de a kiábrándulás akkor hágja tetőfokát, amikor észreveszi tárgyak nem tőltik be a belsőjét, tök üres, most csórón is űres, de ott az éltető vágy, az energia-frusztráció.

Akkor már nem autók,házak,nők,motor...stb. Hanem élmények, világot utazik...végül, ha egy eleve romlott az ember, akkor alkoholista,drogos lesz, és megdöglik. Igen, ezek nem meghalnak, megdöglenek. Ha az ember nem romlott, akkor jót kezd a gazdagságával, ad, épít, korházakat,hajléktalanszàllókat, az embertársait segíti.

kb. ennyi.