Nők ti szerettek nők lenni? Szívesebben lennétek férfiak vagy mindenképp nők maradnátok?

Nőnek, lánynak nehezebb lenni. Amikor megjön és görcsöl a hasam akkor sokszor azt kívánom bárcsak fiú lennék. Meg este nem merek egyedül mászkálni ha fiú lennék akkor mernék.

Viszont imádom hogy szoknyát meg szép ruhákat hordhatok és szép hosszú a hajam meg.

De én nem változtatnák.

Azt nem szerettem, amikor az iskolában nekünk, lányoknak ugyanúgy tesiznünk kellett, akkor is ,amikor megjött és nagyon rosszul voltunk.. Mert nálam mondjuk előfordul néha ,hogy különösen rosszul vagyok olyankor és már az ájulás kerülget.. A tesi tanár (tanár úr) ezt sokszor nem értette meg, és inkább hagytam ,hogy írja be az egyest.. Voltam már olyan rosszul, hogy az utcán összeestem, elájultam a járókelők nem tudták, hogy mi a bajom és inkább kihívták a mentőket.

apám szokott beszólni anyámnak, amikor épp megjön neki, görcsöl a hasa és lepihen ,mert annyira rosszul van.. és ezeket mondja: jaj mit fetrengsz, a menstruáció nem betegség, blablablabla.. igen igaz, de nem tudja az apám ,hogy sokszor mennyire rossz tud lenni. főleg mikor ott vagy munkahelyen és eszméletlenül görcsöl, legszívesebben haza kéretőznél, de azért még sem, mert ki kell bírni ezt a napot is ,ha fáj ha nem... ilyen téren is könnyebb a pasiknak és kicsit igazságtalan is... nagy a szájuk sokszor, de nem tudják milyen érzés.. apám már egy kis náthánál szenved, "haldoklik"... mi lenne a pasikkal, ha nekik jönne meg minden hónapban és nekik kellene szülési fájdalmakat átélniük? Nem biztos ,hogy akkor is ilyen nagy lenne a szájuk..

Mivel ezt szoktam meg egyrészről nehéz elképzelni milyen lennék férfiként. Nem tudnám elképzelni, hogy ne a páromat szeressem, hanem helyette egy nőt és nekem ez a rész lenne a legelképzelhetetlenebb. Masrészt én olyan régimódi vagyok, aki szereri, ha udvariasak vele a férfiak, kinyotják az ajtót, stb. Ez az ami ma kiveszőben van. Azonban kipróbàlnàm mindenkèpp fiúként, mert sok szempontból meg csak egy szenvedés nőkènt az élet. (És itt most nem a havi miatti nyávogásról van szó, mert azzal sincs semmi bajom, nem szenvedek olyankor, ebben szerencsés vagyok). Azt mondják pl., hogy sok mindenben férfias, racionális a gondolkodásom, és ebben van is valami, mert legtöbbször férfiak gondolatmenetével előbb azonosulok, mint a nőkével, es nem is bonyolítok semmit túl. Ez az a női tulajdonság, ami sokszor az agyamra megy. Nem pletykálok és úgy általában a ,,nőcis' dolgok nem igazán érdekelnel különösebben, gondolok itt a sminkelésre, stb. (Persze ápolt vagyok, ez nem azt jelenti, hogy nem adok magamra). Gyerekkoromban is inkább dínókat gyűjtöttem, mint barbiztam. Ez lehet, részben annak köszönhető, hogy két fiútesó mellett nőttem fel, nem tudom.

De ami talán a leginkább zavar, hogy sok helyzetben érzrm az erőm véges, mind fizikailag,m ind lelkileg. Csak egy gyenge nő vagyok, akármennyire is szeretnék erősebb lenni, és ezzel a legrosszabb szembesülni.