Titeket is idegesít hogy ennyire szépségorientált világban élünk?

azért nem mind1, mert valakinek ez a vonzó másnak az...

engem nem foglalkoztat a szépségipar, meg ezek a hülyeségek, alap tisztálkodást ellátom, de nem barnítom magam ilyen olyan szarokkal, meg epilálás, meg mit tudom én miket csinálnak egyesek...

mivel nem foglalkozom vele, ezért nem is idegesít...

ha minden ilyen hülyeséggel foglalkoznék, akkor lehet idegesítene igen

szerintem ne erre koncentrálj és téged sem fog idegesíteni

24F

Cseppet sem idegesit, mert szerintem ez nincs igy.

Meg aztán tök mindegy milyenek a génjeid, ha elhanyagolod magad.

Pedig így van, ahogy a kérdező leírja.

Bár kicsit fellengzősen.

Engem már nem idegesít, de amikor volt túlsúlyom, az szörnyű volt, 40-42-es méretre beszólt az eladó, hogy takargassam magam, lakótársam és jó pár évfolyamtársam, akik pl. fánkot reggeliztek, de vékonyak voltak, beszóltak, ha ettem, hogy na megint zabálsz (mindegy volt, hogy első alkalommal ettem és egy banánt), de ők már feltételezték a legrosszabbat. Volt csinálva ilyen csoport az évfolyamnak közösségi oldalon, ott kiraktak rólam hátulról, közelről fotózott képeket, direkt a kövérebb részre fókuszálva és betaggeltek rajta, stb.

Érdekes, hogy mióta lefogytam, azóta máshogy állnak hozzám az emberek, emberszámba vesznek azok, akik leszrtak és csúfoltak, mondjuk én meg ignorálom őket...

Arról persze soha nem szólt a fáma, hogy ebben meg ebben tehetséges voltam, vagy hogy aki megismert az tényleg ragaszkodott hozzám...

Na jól kinyavalyogtam magam.

Azért nem mondanám, hogy a teljes világ szépségorientált, és lekopogom, világéletemben túlsúlyos nőként nem volt részem olyan sok atrocitásban, de rengeteg dolog van, ami zavar.

Mielőtt ezekbe belekezdenék, leszögezném, hogy nyilván nem azt mondom, hogy minden ember ezeket csinálja, hanem vannak tendenciák

- azt rohadt undorítónak tartom, hogy sokan egy nő értéket csak és kizárólag abban határozzák meg, hogy mennyire áll fel rá a farkuk / mennyire szép. Hogy egy vitában elfogadható érvnek tartják, ha már más nincs a tarsolyban, hogy "mégis, mit ugatsz te? nem kell a véleményedre adnom, mert nő létedre RONDA vagy, meg KÖVÉR!!!)... hogy olyan szituációban, aminek nem a nő szépségéről kell szólnia, az a nő értékesebb, aki szép meg prezentálható, mint az, aki okos és logikusan gondolkodik. Mintha bármely nő első számú céljának annak kellene lennie, hogy tetsszen a fantasztikus férfiaknak

- hogy az emberek már-már udvariatlanul kedvesebbek, jobb fejek azokkal, akik szebbek. Nyilván, ha tetszik nekem vmi, óhatatlanul kedvesebben nézek rá. Itt nem arról beszélek, hogy melegebb hangszínen válaszol egy férfi/nő valakinek, aki csinos. Hanem hogy egy metrómegállóban van egy plázacica, akinek egy db zarás zacskója van meg egy idős néni 3 teli rakott bevásárlózacskóval, és a nem is olyan jóképű macsós pasas a plázacicához megy oda segíteni, pedig a nénit is látja. Vagy hogy a pénztáros a helyes pasit, cuki nőcit előreengedi a sorában, vagy nekik szól, ha nyit egy pénztárt, nem a kicsit lepukkant 3gyerekes családanyának vagy az idős papinak

- hogy lassanként már csomó olyan munkahelyen, ahol nincs semmilyen kifejezett indok rá, hogy szép embert vegyenek fel (nem prezentálni kell, nem szépségszalonba keresnek, nem hoszt/esz stb.), már automatikusan a szépeket veszik fel, még ha teljesen buta is a feladathoz, hogy a főnöknek legyen mire maszturbálnia. És akkor van az, hogy a kevésbé szép, kulimunkás alkalmazott javíthatja ki a csini felettese munkáját, és nem kap semmilyen pluszt cserébe.

Ez inkább férfi főnököknél szokott lenni, de most hozok pont egy nőire példát. Kulturális területre, szakmai program létrehozására keresett a cég, ahol dolgoztam. A főnök egy 60as, elég lepukkant nő volt, ráadásul férjezett - ez fontos lesz a későbbiekben. Az elején megmondta, hogy neki fontos, hogy a program jól sikerüljön, ezért csak olyat vehetünk fel önkéntesnek is, aki vagy szakterületen tanult, vagy van tapasztalata. Ugye jönnek az önéletrajzok, a fele emiatt kuka, mert tényleg olyanok írtak, hogy hajjajj. Kezünkbe akad egy önéletrajz, a pasasnak semmi tapasztalata, és a végzettsége személyi edző. Fotón látszik egy izmos, jóképű, mosolygós pali. Főnök megvitatja, hogy vááá, de jóképű, de izmos. Közben én foglalkozom a toborzással, ugye meg voltak adva a szabályok, és benne volt a hirdetésben is, hogy tapasztalattal rendelkező stb.-k írjanak, megírtam szépen a srácnak és annak az egyéb 30 kiszórt CV-vel együtt, bocs, nem téged választottunk. Jön a csoportos interjúk napja, főnök kérdezi: és az a cuki edző hol van? Mondom neki, basszuskulcs, XY, te mondtad, hogy olyat, akinek nincs tapasztalata, nem hívunk be... és akkor sírásra görbed a szája, hogy de hát az olyan jó pasi volt, szívesen elnézegette volna, meg milyen az már, hogy megint alig lesz pasi a csapatban... hányinger, basszus, hányinger. 60as lepukkant, házasságban élő nő azon rinyál, hogy nem nézegethet izmos pasit élőben a munka alatt. És felvette volna úgy, hogy a csávó valszeg azt se tudta, eszik-e vagy isszák a szakterületünket.

- hogy vki csak azért híres meg gazdag, mert szép és mutogatja instagramon a seggét, olyan emberek meg, akik tényleg hasznos dolgot csinálnak, épp hogy éhen nem halnak...

- hogy sok emberrel elhitetik a reklámok meg minden, hogy neki KIJÁR a szép nő, jóképű pali, akármilyen ronda és igénytelen, aztán rinyálnak, amiért azok nem a szépet választják, és rengeteg a szó tényleg igazi értelmében vett, normális, átlagos férfi és nő egyedül marad (és igen, a nők is... aki nem 10/10-es, az csak szexre talál könnyen vkit, mert ugyanannak a pasinak hosszabb távra csak a szép nő jó, mert az a lényeg, hogy legyen kivel villogni)