Nektek milyen típusú bolti eladókkal vannak problémátok?

Sok fiatal beleszarós eladóval is találkoztam már. Csinálja mert éppen nincs jobb de utálja az egészet és ezt ki is mutatja .Az idős meg már belefásult a hülye vevőkbe,mert abból is van bőven.

Egyszerűen büntetem az ilyet. Nem megyek többet oda,nem idegesítem rajta magam,úgyse változik meg .

Ha életed során szolgáltál már ki embereket (pl diákmeló) akkor pont tisztában vagy vele, hogy 100ból 90 vásárló bunkó paraszt, aki a jobbágyának néz téged. Én 21 évesen 1 évig dolgoztam egy kis CBAban, és olyan szintű emberutálatot sosem éreztem, mint amit az 1 évem végén.

Egy 50 éves eladónak valószínűleg élete nagy részében bunkókkal kell megbirkóznia, szóval nem azon csodálkozom, hogy vannak rossz napjaik, hanem azon, hogy hogy nem átkoztak el minden élő embert ezen a világon.

Volt pár rossz élményed? Ez van. Ettől még nem jogos kiírni életed minden egyes kis panaszát, ami az eladókhoz kapcsolódik, és arra ösztönözni másokat, hogy együtt méltatlankodjatok...

A ruhaboltokban szokott meggyűlni a bajom azokkal az eladókkal, akik annak ellenére is ott loholnak a sarkamban és ajánlgatnak nekem mindenfélét, hogy világosan megmondtam nekik, hogy köszönöm szépen, de csak nézelődök, nincs szükségem segítségre.

Általában a kínai ruhásoknál szokott jelen lenni ez a mentalitás.

Találkoztam már bunkó eladóval párszor életemben én is.

De én mindig úgy vagyok vele, hogy "mindenkinek lehet rossz napja". Én is voltam már kasszában, tudom milyen az, ha már egy órája mosdóba kellene menni, de nem lehet. Vagy ha egy vásárló megríkat a kasszánál, mert 100 ft-al többért hozza a gép, mint ahogy ki van írva, és hiába magyarázod neki, hogy az ügyfélszolgálaton reklamáljon, mert központilag megy a gép, akkor is a kasszást hibáztatja minden rosszért.

Szóval általában, még a morcos, bunkó pénztárostól is mosolyogva köszönök el.

Ami viszont rossz napjaimon kicsit ki tud borítani, az a túlzott, nyomulós kedveskedés. Persze, jó az, ha a vásárlót megbecsülik, de ha finoman jelzem, hogy nincs szükségem segítségre, majd szólok, ha van, akkor az a halálom, ha mégis erőlködik.

Hát sokfélével van bajom.

Például utálom mikor bemegyek egy ruhaboltba, cipőboltba és látom a kis eladó csajok "fintorát" hogy mit akarok én itt. Ha meg kérdezed őket akkor teljesen flegma, lekezelő választ adnak.

Másik a folyamatos elégedetlenkedős. Volt már aki mikor beálltam a sorba, akkor fennhangon közölte hogy "Na ez is ideáll..." én meg mondtam neki hogy már elnézést de hova álljak mikor 10-ből 2 kib..szott kassza van nyitva 100 vásárlóra? Álljak fejen?

Vagy azokat sem szeretem akik folyton panaszkodnak hogy jajj felmondanak, nem bírják ezt a 10 órázást, milyen keveset keresnek...aztán annyit kellene tennie hogy kedvesen, vagy semlegesen köszön és fizetek.

Kortól, nemtől függetlenül mindenhol találkozni taplókkal. A kis alapterületű üzleteket nagyon szeretem, főleg az élelmiszereket, ahol egymás hegyén hátán áll néz 5-6 dolga nincs eladó. Stírölnek, néha néha észreveszed rólad dumálnak, véleményt alkotnak, azt sem tudja kinek viszed , magadnak vagy a szomszédnak, de megjegyez mert mertél venni 1-2 alkalommal piát.

Nyanya eladó kisboltba az arcomba vágta egyszer menjek oda vásárolni ha nem tetszenek az árai, ahol tetszenek. Amikor látott az embernél máshol vásárolt árut akkor kitessékelt a boltból, menjél oda ahol a megpakolt szatyrod tartalmát vásároltad.

Egy ismerősöm egy húsboltba finoman célozgatott az eladónak (férfi) valamire az áruval kapcsolatba. A köv vásárlásakor úgy kibabrált vele, hogy a sütni való "csemege" kolbász helyett direkt csípőset adott neki amit képtelenség volt megenni, belegondolni is szörnyű mi lett volna ha pár éves gyerek szájába kerül.

Te, lehet ám úgy is élni, hogy az ember havonta 2* lát boltot és pénztárost. (Igaz, hogy akkor nehéz a szatyor.) Ez embertípus kérdése. Van, aki nyolcféle boltban volt aznap, de amikor végre hazaér, a buszmegálló és a kapu közötti 10 méteren az első dolga: bemenni a trafikba. Nekem ezt ember nem magyarázza meg, hogy ennyi vennivaló van. Az csak ürügy, hogy megint boltban lehessen.

Én speciel az olyan nagyobb helyeket szeretem, ahol nincs dolga boltossal az embernek. Van, aki meg imádja, ha külön-külön minden egyes piaci kofával hajba kaphat.

Amúgy gondolom, hogy sok eladó mogorva. Az új munkáltatóbarát munkatörvény szerint napi +2 óra boltban rohadással tarthatja meg az állását. Ne várd, hogy amikor a +2 óráját tölti, ember maradjon. Pláne azok, akik a kádári világ szerint már rég nyugdíjban gondolták volna magukat ebben a korban.