Miért lett szokása a bolti eladóknak, értékesítőknek hogy megmondják nekem mi túl drága, mire nincs pénzem?

Már a sokadik alkalom hogy akarok valamit venni, de az eladó rámszól, hogy az túl drága lesz, nem az én pénztárcámhoz való, nézzek inkább valami mást, valahol máshol.

Az ilyen kereskedő a saját maga ellensége?

Rólam: 30 körüli számítástechnikai szakember vagyok, 2 diplomával (az egyik külföldi), 4 nyelven beszélek. Ehhez mérten jól keresek. Alacsony vagyok, 162cm talán ezért is néznek fiatalabbnak, csórónak. Személyre szabott, kézzel készített öltönyben, ingben járok pont azért mert a konfekcióban úgy nézek ki mint aki érettségire megy. Mondom, nem az a sztereotípia IT-s vagyok.

Megtörtént esetek:

- Prémium autószalon: szinte rácsaptak a kezemre amikor ki akartam nyitni a megvásárolandó autó ajtaját. Előtte 10 percig álltam a menyasszonyommal, de többszöri köszönésre se jött oda egy értékesítő sem. Miután hozzáértem a kocsihoz azonnal odasietett egy és közölte hogy ez egy x milliós autó, nem lehet csak úgy nézegetni, csak komoly vásárlóknak (gondolom a kitetovált bünözöknek vörös szönyeget és kaviárt hoznak) Elég lenézö volt, el is ment a kedvünk. Rá két héttel Bécsben megvettük ugyanazt az autót, ott nagyon kedvesek voltak velünk az elsö perctöl.

- Épülö lakópark: elöre idöpontot egyeztettünk, 2 lakást szerettünk volna megvenni befektetésnek (mostanra sokkal felment volna az értékük). A megbeszélt idöpontban beléptünk az értékesítési irodába. Fél szemmel ránknézett a nö, nem reagált a jelenlétünkre, üdvözlésünkre. Majd odaültünk hozzá, mire ránkripakodott, hogy ö egy fontos, komoly üzletemberre vár aki idöpontra jön, de különben is itt nincsen semmi 30 millió forint alatt (2012 volt akkor) és garzon sincsen! Felvilágosítottam hogy ki vagyok, de a menyasszonyom nagyon megsértödött, inkább letettünk a vásárlásról.

- Mobiltelefon-laptop bolt: szerettem volna venni 2 millió forint értékben egy telefont, laptopot és asztali gépet. Senki nem jött oda hozzám, hogy segítsen, amikor odamentem nézegetni a gépeket odaugrott az eladó közölni, hogy "ez 700 ezer forint extrák nélkül, mutat inkább valami mást amit ki tudok fizetni" (így!). Megrendeltem inkább neten.

- Órabolt: kerek születésnapomra akart venni nekem a családom egy nagyon komoly órát amire mindig is vágytam. Az ára millió felett volt böven. Az üzletben néztük a kiállított darabot (szerettem volna felpróbálni) mire odaszólt az eladó hogy itt 500 ezernél kezdödnek az árak, ezek nem divatórák, azok szomszéd üzletben vannak, nézzünk át oda.

Több ruhaüzletben, hasonló helyen is elöfordul ez. Mi baja van a magyar eladóknak? Nem kapnak képzést, hülye a tulaj, hogy ilyeneket vesz fel? Már csak ausztriába vásárolunk ezek miatt, elegünk lett. Ott nem fordulhat ilyesmi elö! Luxusautó szalonban a szemünk elött adtak el kedvesen, udvariasan autót egy férfinek aki koszos, munkás kezeslábasban tért be az üzletbe. Beszélgettem vele, egy nagyobb mezögazdasági válalkozása van, de ö is dolgozik két kézzel ha kell, mert szereti, ezért pont a melós ruhában tudott beugrani. De az eladók egyáltalán nem nézték le, igazi vásárlóként bántak vele. Itthon mi baja van az embereknek? Mire fel ennyire sznobok?