Hajléktalan segítése? Jó ötlet ez?

Általánosságban én kétféleképpen látom ez a kérdést: Egyik meggondolásom az, hogy a hajléktalanok általános segítése értelmetlen. Sokan mondják, hogy ha ezt meg azt a pénzt (gondolok itt országok hiteleire meg ilyesmi) szétosztották volna a világ emberei között, (elvégzik az osztást kijön egy még mindig elég nagy szám) mindenki milyen gazdag lehetne. Na ennek biztos vagyok benne, hogy semmi értelme, nem valaki eldöntötte, hogy legyenek gazdagabb és szegényebb emberek, hanem ez kialakul, ha mindenki ugyanannyi pénzt birtokolna hirtelen, idővel ugyanugy kialakulna az egyenlotlenség, ez a természet. Ezt azért írom mert tegyük fel, hogy néhány emberek ideája szerint minden hajléktalant szépen megsegítenénk, adnánk nekik egy jó "kezdőpozíciót". Nem kellene sokat várni és újra lennének emberek akik hajléktalanok. A régi hajléktalanok nagyrésze ugyanoda jutna, és lennének köztük akik újra tudnák kezdeni. Mitől függ ez? Nos szerintem aki hajléktalanná válik valahol képtelen volt a többség által létrehozott világot elfogadni. (lusta, nem akar dolgozni, alkoholsita, de ezek csak példák) Persze ekkor felmerül az, hogy mennyien a körülmények áldozatai. Én nem hiszek a körülményekben. Tény, hogy egyeseknek életük kezdetétől fogva nagyon nehéz, tény, hogy akár egy "normális" ember is kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy hajléktalanná váljon. De nem hiszek benne, hogy ne tudná ezt megváltoztatni. Vannak akik a legrosszabb körülményekkel indulnak, mégsem lesznek hajléktalanok. Na most mielott a sikerről kezdenék el filozofálni nem teszem. A lényeg, hogy ez a gondolatmenet szerint hajléktalanoknak segíteni olyan mint egy lyukas tálba engedni vizet (és ez szerintem így is van). Ugyanakkor ott a másik része az egésznek, ami nemcsak a "társadalmi felelősség" alapú indoklás, hanem szimplán az, hogy jó érzés segíteni, és hogy ha segítesz annak az embernek örömet okozol. Egyesek ebben mérik az életet, hogy mennyi örömet okozol életedben másoknak. És hiába nem lesz az embernek fedél a feje felett, és ugyanazt fogja csinálni mint eddig, attólmég jó dolog történik vele, és őket lényegében csak ezek a dolgok éltetik. Hogy vettél neki egy szelet pizzát és örül neki. Hogy adtál neki 400 ft-ot és be tud rúgni este. Ilyesmi. Ezért szerintem van értelme néha adni, feldobja mindkét fél napját, és van értelme azoknak a szervezeteknek akik lehetőségeket kínálnak hajléktalanok számára, hogy aki tényleg akar tudjon változtatni. Nincs értelme annak a filozofiának, hogy mindenkinek segítenie kéne, nem egy hanem több hajléktalanon, ezt osztogatni, azt osztogatni...szerintem. Legjobb az, ha az ember mentorál valakit, ha nagyon segíteni akar. Bocsi a sok hülyeségért, a kérdésedre válaszolva: Ha konkrétan kinéztél valakit, szerintem válts vele pár mondatot, esetleg tudd meg a történetét (bizonyára érdekes), aztán lehet, hogy kiderül, hogy az illető teljesen más mint ahogy elképzelted, lehet, hogy nem arra van szüksége amire Te gondoltál. Aztán meg teljesen rajtad múlik, hogy okoz-e neked akkora örömet, hogy segíthetsz rajta, hogy rákölts x összeget. Na ez a hosszú válasz gondolom semennyire sem volt értelmes, de lényegében azt akartam írni, hogy számára nem lesz óriási segítség szimplán lesz egy igen jó napja, meg ha olyan dolgokat veszel késobb is örömét lelheti benne. Nem kell megidealizálnod ezt a kérdést, a lényeg, hogy semmiféle kötelezettséged sincs szerintem arra, hogy segíts, ha viszont nem fog hiányozni az a 15 ezer forint és nagyon szeretnéd ezt a dolgot, próbáld ki és okosabb leszel.

Ajánlom figyelmetekbe Gárdonyi Géza: Krisztus bankója c. novelláját, ami pontosan erről a segítésről szól (NEM csak hívőknek!)

Inkabb vasarolj be egy menhelynek.