Vitatható-e az ízlés, és ha igen, valóban van-e értelme ennek?

10!

és azt ki dönti el, hogy pontosan meddig ízlés kérdése a téma és honnantól morális? Látod azért máris kezd bonyolultabb lenni a helyzet. Vagy. Szituáció: tinédzserek indítványozzák, hogy a Transformers trilógia legyen a tananyag a sok régi könyv helyett, mert az is van olyan művészi, sőt sokkal jobb is mert nagyon látványos. Na? Mehet a transzformersz irodalom órára?

De most még mindig a szélsőséges példáknál tartunk :) De a kérdésre a válaszom: igenis vitatható. Hogy van e értelme az már eléggé helyzetfüggő.

"és azt ki dönti el, hogy pontosan meddig ízlés kérdése a téma és honnantól morális?"

Azt szerintem nem nehéz eldönteni. Addig ízlés, amíg csak arról van szó. hogy tetszik-e. Az, hogy én szeretem a csülökpörkölt ízét, te pedig nem, ízlés dolga, amin kár vitázni. Ha a vitába már előkerül, hogy pld. te nem azért nem eszed, mert az íze nem ízlik, hanem azért, mert hizlal, túl sok zsírt tartalmaz, egészségtelen, állatvédő vagy... - na, ekkor már nem az ízlésről beszélünk.

Most egy szándékosan provokatív, valós példa:

Sokan támadták Alföldi színházi tevékenységét, olyanok is, akik nem is láttak tőle semmit. Nem azért mondták, hogy rossz színész/ rendező / színházigazgató, mert megnézték valamelyik hozzá köthető darabot, hanem a vél vagy valós politikai kötődésével, nemi irányultságával szembeni ellenérzésüket vetítették ki a művészetére, és így ítélkeztek.

# 12

Hülyeségeket írkálsz. Az ételeknél valóban nem lehet az ízlést vitatni, de nehogy már ezt a példát vonatkoztassuk át mindenre az életben, hiszen pl. a filmeknél csak átvitt értelemben beszélhetünk ízlésről. Ha szeret valaki egy filmet/sorozatot, akkor azt meg is tudja indokolni érvekkel, vagyis igenis lehet az ízlésről vitázni, ha nem is minden esetben. És persze van, akinek rossz az ízlése a filmek terén. Az már igaz, hogy valószínűleg nem, vagy csak nagyon nehezen lehet valaki ízlését megváltoztatni ilyen vitákkal, de simán elképzelhető, hogy később az érvek megváltoztatják egy adott személy ízlését. Pl. a külsőre színes, feltűnő cipők helyett az strapabíró, kényelmes cipőket fogja szeretni. Vagy a üres, sablonos, látvány filmek helyett a komolyabb történettel, mondanivalóval rendelkezőket. Ezt saját tapasztalatból mondom, mert nekem is rengeteget változott már az ízlésem, és egyáltalán nincs kizárva, hogy még fog is.

"Mert addig megy a vita az ízlésről, amíg az érvek a cipő kinézetére vonatkoznak. Jó-e a színe, menne-e ehhez a nadrághoz, nem túl giccses-e, stb. De amint előkerül pld. a tartósság kérdése, onnan kezdve nem az ízlésről vitáznak, hanem a használhatóságról."

És a használhatóság vagy a kényelem miért ne tartozhatna bele az ízlés kérdésébe? Miért csak a kinézet? Ki dönti el, hogy mi tartozik bele? Hogy valakinek ilyen az ízlése, az az én szótáramban csak annyit jelent, hogy ezt szereti. De az elég nagy hülyeség, hogy valaki csak a kinézete miatt szerethet valamit...

"Hülyeségeket írkálsz."

Ez lenne a vitakultúra non plus ultrája?

Kezdjük az alapnál!

Mi az ízlés?

"Gusztus: az ember azon készsége, hogy az intuíció segítségével érzelmi értékítéleteket alkot a külvilág jelenségeiről, hatásairól. Ezen ítéletek mértékei az egyén ideáljai, s minthogy ezek szubjektívek, az ízlésítéletek is ilyenek, nem feltétlenül fejezik ki a megítélt tárgy objektív értékeit. Az esztétikai élmények folyamatát automatikusan, kikapcsolhatatlanul végigkíséri az ízlés-mechanizmus működése, de ennek (tételeit tanácsos intellektuális munkával is ellenőrizni (teoretikus ítélet). Az egyéni ízlést legtávolabbról az ember anyagi életkörülményei és neveltetése. valamint fizikuma-temperamentuma, legközvetlenebbül pedig életérzése és közérzete, fiziológiailag meghatározott érzelmei alakítják, fejlesztik. Amíg a magánélet keretein belül működik, az egyéni ízlés magánügy, ezeken túllépve azonban éppúgy társadalmilag szabályozandó, miként a közízlés is."

[link]

"És persze van, akinek rossz az ízlése a filmek terén. "

Nincs olyan. Ez csak olcsó szonibuzmus.

Olyan van, akinek MÁS az ízlése, de egyik fél sem tarthatja magát többre a másiknál.

"Vagy a üres, sablonos, látvány filmek helyett a komolyabb történettel, mondanivalóval rendelkezőket. "

De miért kéne hogy azt szeresse, ha egyszer neki a látvány filmek tetszenek?! Lehet hogy ő megnéz a moziban egy "látványfilmet" majd este az ágyban Dosztojevszkijt olvas, míg a másik a saját intellektuális nagyszerűségétől elalélva tántorog ki ez Kuroszava filmről, majd este valami soha véget nem érő animét bámul az ágyból.

Az ízlés lényege az, hogy szubjektív értékítélet!

Ezen pedig nem lehet - nem is kell! - érvekkel változtatni. Ha valaki elkezd érvek hatására neki nem tetsző, de praktikus cipőben járni, akkor nem az ízlését változtattad meg, hanem elérted, hogy praktikum felülírja az ízlést.

# 15/15 Időpont ma 12:20

Nem érted.

De, van tehetség. Van, ahol objektíven mérni lehet a teljesítményt ( pld. futás), van ahol, nem ( pld. művészet).

De a tehetség és az ízlés párhuzamba állítása hiba.

Az, hogy valaki tud-e gitározni, és milyen szinten, az elégé könnyen megállapítható.

Az már más kérdés, hogy amit a technikai tudása birtokában előad, az tetszik-e, vagy sem.

"A zenei tehetség se olyan könnyen megfogható és felmérhető dolog, de attól még létezik. "

Pont azt írtam, hogy van tehetség.

Azt lehet "mérni", hogy egy hang hamis-e, hogy valaki le tud-e játszani egy kottát.

Pont én nem látom fekete-fehéren, mert nem azt mondom, hogy van jó és van rossz ízlés. Az lenne a fekete - fehér nézőpont.

De (nem csak) én azt mondom, hogy az ízlés egy kizárólag szubjektív értékítélet. lehet itt zenét, filmeket, cipőt - bármit felhozni, de az alap ez: az, hogy valakinek ízlik-e a tökfőzelék, az ízlés dolga, amin érvekkel nem lehet, és nem kell változtatni. Rá lehet venni a gyereket, hogy akkor is megegye ha nem szereti, mert egészséges - de ettől nem fog változni az ízlése. le lehet beszélni valakit a csülökpörköltről az egészségtelen értékeivel érvelve, de ettől még nem fogja megutálni az ízét.

"Felhoztam a brutál gyerekpornó példáját, te elintézted azzal, hogy az már nem ízlés kérdése. Miért is? Ha valaki szereti nézni, akkor nem azt mondjuk, hogy megfelel az ízlésének? De."

A szexuális irányultság nem csak ízlés kérdése 8 hogy értsd: az hogy valaki meleg, vagy heteró, nem ízlés kérdése. Az ízlés az, hogy az őt érdeklő "célcsoport" tagjai közül kik tetszenek neki), ráadásul a gyermekpornó élvezete felvet mentális betegségeket is.

De ha ízlésnek tekintjük, akkor sincs értelme róla vitatkozni, mert érvekkel nem fogod meggyőzni, hogy ne izguljon rá. Társadalmi ráhatásra elfojthatja magában a vágyat, de el nem törölheti.

De nem "elintéztem" a kérdést először sem, csupán azt akartam megértetni, hogy az ilyen embert nem azért nézné a többség - én is! - nem normálisnak, mert magát a gyermekpornót esztétikai szempontok alapján nem tartaná ízlésesnek. Ha így lenne, akkor azzal önmaguknak rúgnának öngólt, hiszen akkor csak a film esztétikáját minősítenék: tehát elismernék, lehet ízléses gyermekpornót is gyártani.

A többség, jogosan, morális elvek alapján nem tartaná normálisnak. De a morálnak ugyanúgy nincs köze az ízléshez, mint cipő esetében a tartóssági szempontoknak, vagy ételek esetében a megfelelő tápanyag-tartalomnak.