Én úgy veszem észre magamon hogy minden apró dolgon felhúzom magam. Hogyan lehetnék türelmesebb?

Tudatos önfigyeléssel és folymatos, apró gyakorlatokkal.

Ez a tulajdonság valószínűleg az ember természetéből is fakad (heves, lángoló lelkület, vagy érzékeny személyiség, stb.), de idővel egyre jobban betokozódó szokássá is válik.

Először csak próbáld minél hamarabb észrevenni, tudatosítani, ha ilyen történik. Ha ez megvan, akkor a pillanatnyi érzelmi kitörést próbáld kicsit késleltetni. Ne reagálj túl gyorsan a dolgokra, legyél kevésbé hirtelen. Fújj egy nagyot. Vagy csak enyhítsd/rövidítsd a reakciódat. Végül pedig próbálj egy józan átgondolást is a reakciód elé illeszteni, amiben megfontolod, hogy igazad van-e, és ha igen, érdemes-e/van-e értelme heves érzelmi megnyilvánulásban kitörni akár magad, akár mások előtt. Esetleg lehet azt is, hogy fújsz egy nagyot, aztán azt mondod magadban: "na, jó... majd otthon átgondolom..."

A rossz szokásoktól nehéz megszabadulni, de nem lehetetlen. Régebben nálam olyan volt, hogy ha megszólítottak, mindig úgy kérdeztem vissza, hogy "mi van?". Észrevettem, hogy ez elég csúnya, főleg, ha pl. a szüleimnek szólok így vissza (bár sosem tették szóvá). Próbáltam tudatosan rászoktatni magam a "tessék?"-re, ami sokkal szebb, tiszteletteljesebb, és viszonylag gyorsan sikerült is. Ma már nincs is vele gondom, természetesen jön a szebb forma.

A te eseted kicsit nehezebb, mert az enyém csak egy rossz szokás volt, a tiéd viszont személyiségfüggő is. De a leszokási gyakorlat hasonló. Ha teljesen nem is tudod elnyomni (nem is elnyomni kell, inkább: átalakítani), javítani biztosan tudsz rajta, és az már jó - sok sikert hozzá!