Hogy érhetném el hogy ne fájjon, ha megjegyzik, meghíztam?

1. Lefogysz és nem hízol meg többet, mert ezek szerint téged zavar a legjobban.

2. Elfogadod magad olyannak, amilyen éppen vagy. Nekem is van egy ilyen barátnőm, aki minden stresszes időszakában meghízik, de ő 10-20 kilókat... 5 kiló az szinte semmi, az csak akkor látszik rajtad, ha eleve vékony vagy.

Ha megjegyzik, hogy híztál, kérdezz rá, hogy és akkor mi van? Te így érzed jól magad, szeretsz jókat enni, és nem érzed magad csúnyábbnak +5 kilótól.

Azt is nyugodtan tedd hozzá, hogy illetlenség és abszolút szükségtelen a te testsúlyoddal foglalkozni egy családi/baráti összejövetelen.

Boldogtalan leszel egész életedben, ha mindig másoknak akarsz megfelelni (ami egyébként sem fog menni, mert mindig mindenkinek megfelelni nem lehet)

Ráadásul minél többször fogyókúrázol, annál jobban életbe lép a jo-jo effektus.

Én egyszerűen közölném: köszönöm az észrevételt, de én jól érzem így magam :-) Aztán lehet megbotránkozni meg "csámcsogni" rajta...

Zárójelben: egyedül nevelem a gyerekemet, nem volt pénzem egészséges ételekre, sokszor időm sem + leszoktam a dohányzásról - hát bizony jó pár kiló felszaladt... :-( mindig jó kedvű vagyok, szeretem az embereket (na jó, a járdán engem vagy a gyerekemet elgázolni készülő kerékpárost nem :D ), jó kapcsolataim vannak és a kutya soha egy szóval sem említi a kilóimat - pedig igazán volna mit... :D

Egyszer éreztem magamat kellemetlenül emiatt, pedig senki nem jegyezte meg hogy híztam. Szimplán csak nem láttak két éve és ennyi idő alatt felszedtem 10 kilót. Én éreztem kínosan kényszert arra, hogy szóbahozzam, hogy "b*sszus mennyit híztam az utóbbi 2 év alatt". Ugyan láttam, hogy egyetértenek, de legalább megpróbálták elhessegetni, hogy nem is. :D

Szerintem azért bánt, mert nem vagy rendben önmagaddal. Ha elfogadnád magad úgy ahogy vagy és azt éreznéd, hogy nincs igazuk, akkor nem okozna problémát. Vagyis tedd rendbe az önbecsülésed, akár fogyással, akár mással és minden rendben lesz!

"mindig mindenkinek megfelelni nem lehet...

mindig jó kedvű vagyok, szeretem az embereket (na jó, a járdán engem vagy a gyerekemet elgázolni készülő kerékpárost nem :D ), jó kapcsolataim vannak ... "

A válasz 49%-ban hasznosnak tűnik.

No, hát látjátok, pl. ennek az elvárásnak sem akarok megfelelni, nyugodtan húzzatok lefelé... :D biztos hüle vagyok, hogy szeretem az embereket... vaqy sok kerékpáros járt erre... :D (4-es)

Monkey mind, nézz utána

ez az agynak egy alapállapota, amikor túlbonyolítjuk a hallott szavakat, átélt helyzeteket, és állandóan rágódunk rajta, majd mikor becsukjuk a szemünk állandóan agyalunk,

a jó hír az, hogy le tudjuk ezt csendesíteni, és akkor nem lesz gond, a rossz hír viszont az, hogy a túlagyalás olyan mint egy függőség, tehát nagyon nagyon nagyon nehéz lesz lecsendesíteni, és amikor már viszonylag csendes, tovább menni

A jó kis családi összejövetelek. Nekem a legutolsón azt jegyezték meg hárman hogy még mindig nem sikerült feleséget/normális kapcsolatot találnom. Szándékosan piszkálódásból csinálják. Utálnak mert jobban megy egy kicsit anyagilag. És ott kötnek belém ahol érnek. De senki se tökéletes így vissza kell szólni. Én ezt a hármat sütöttem el legutóbb.

Ment is vissza hogy "De eltaláltad! Viszont biztos vagyok benne hogy mire végre kijárod az egyetemet addigra meg tudlak majd hívni a nászutamra."

Illetve egy "Jah, szarba is lennék ha arra alapoznák mint ti hogy majd a csaj anyja eltart."

"Jah, szoktam is miatta sírni az autómban. Ha leteszed a jogsit végre az idén akkor majd pár hetente sírhatsz benne te is egy kicsit."

Úgyis utálnak, akkor miért ne szólnák vissza?