A hétvégi tragikus buszbaleset kapcsán nagyon mélyen elgondolkodtam az élet értelmén. Más is tett így? (Többi lent)
Nem tudom, más is van-e így, vagy csak én, de eszembe jutott egy banális kérdés: "Hogyan, hogy én élek?" Számtalanszor meghalhattam volna. Én is utaztam busszal külföldön többször is, vezetek autót, kerékpározom, és itt vagyok... ők meg nincsenek többé...
Lehet, hogy ők sokkal értékesebb tagjai voltak a társadalomnak, mint én. Olyan igazságtalan az élet. Nyilván egyszer mind meghalunk, és az is érthető, hogy nem egyszerre. Ők nagyon fiatalon mentek el.
Az is igaz, naponta sokan meghalnak értelmetlenül, és nem tudunk róluk, mert nem hozzák le a hírekben. Volt, hogy felmentem ún. gyertyagyújtó oldalakra a neten, ahol mintegy virtuálisan gyertyát lehet gyújtani az elhunytakért. Többeknél szerepel fénykép és életkor. Nagy döbbenet fogott el, mert rengeteg a fiatalon elhunyt, egyeseknél ott áll az is, hogy balesetben haltak meg.
Egyszerűen nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy nekik ugyanannyi joguk volt élni, mint nekem. Elképzelni sem tudom, min mennek keresztül a hozzátartozók, és akik életben maradtak...
Én ezen már régebben elgondolkoztam, mert voltak halálközeli élményeim, amik tényleg csak egy hajszálon múltak. Mikor hallottam a hírekben, ez is eszembe jutott, hogy az hogy van, hogy én azokat a helyzeteket túléltem, ezek a srácok meg nem. Nagymamámnak mindig az a reakciója, mikor gyerek vagy fiatal hal meg, hogy ez igazságtalan, mert ő már élt hetven évet, és nagyon beteg is, az Isten viszont mégse őt hívja, hanem a fiatal, egészséges embert. Szomorú ez, de nem tudunk mit tenni sajnos.
Megkérdezhetem, hogy hány éves vagy?
"Például egy európai kerékpártúra esetén kevésbé érezzük azt hogy rövid az élet, mint ha autósztrádán padlógázon tesszük meg ugyanezt."
Ráadásul az is relatív, hogy mennyire gyorsan telik számunkra az idő.
Egy séta, kirándulás is lehet nagyon emlékezetes. Mit számít az, hogy 26 évvel ezelőtt valahová 3 órát utaztál, vagy 12-őt? Biztos, hogy értelmes és emlékezetes időtöltéssel telt az a 9 óra különbség? Számít ez egyáltalán?
12-esnek: 39/F vagyok. Voltam éles helyzetben én is, úgy rántottak vissza kocsi elől, sőt vezetés közben szorítottak nagyon durván le az útról. A pillanat töredéke alatt lepergett előttem az egész életem...És mégis itt vagyok, élek.
Nagyon fáj, hogy nem tudott mindenki kimenekülni a buszból, annyira méltatlan halál...
Naponta a 16-nak sokszorosa hal meg a földön. Tragikus ami történt, és nagyon sajnálom, de el kell fogadni, hogy emberek születnek, emberek meghalnak, és nem lehet előre megjósolni, hogy kivel mikor mi fog történni.
Ha egész életedben a haláltól félsz, és nem mersz semmit csinálni, akkor a halál pillanatában fogsz rájönni, hogy nem volt életed.
Én is elgondolkoztam ennek kapcsán, eszembe jutott egy bibliai idézet:
Lukács 12. fejezet
„Egy gazdag embernek bőséges termést hozott a földje. 17Így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet. 18Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet és nagyobbakat építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. 19Aztán majd elégedetten mondom magamnak: Ember, van annyid, hogy sok évig elég! Pihenj, egyél, igyál, s élj jól! – 20Ám az Isten így szól hozzá: Esztelen, még az éjjel visszakérik tőled lelkedet. Amit gyűjtöttél, kire marad? – 21Így jár az, aki vagyont halmoz fel magának, ahelyett, hogy az Istenben gazdagodnék.”
Majd mindjárt megsajnálom őket, naponta történik a világban olyan baleset ami vetekszik ezzel az esettel mégsem számolnak be róla itthon, csak amikor már 4 vasúti kocsi szalad le a pályáról, X emberrel..
Említsük meg azokat az eseteket is amikben sok huszonéves kezdő motoros halt meg csúnya balesetekben, lehet vitatkozni hogy 200Le-s géppel civil emberként csak meghalni lehet, de ez is az utak számlájára írható, hogy néznek ki? Nyugaton akkor voltak szét járva az utak amikor tankkal mentek rajta, itt meg 100 éve állandóan szar minden aszfalt.
Aki nyaralni megy számoljon is a halállal, főleg hogy másra bízza magát, olyanra akivel életében nem utazott. Hiába nemzetközi sofőr..
Ha van autóm, kisbuszom megyek a családdal, vagy hagyom a fenébe de legalább nincs kockázat
Én úgy érzem csak a gyerekek mivoltából lett ez felfújva, ha ugyanennyi munkás ment volna haza hétvégére és mind ott veszti az életét, fele ekkora hírverés meg sajnálkozás nem lenne.
Hogy min mennek keresztül a családtagok? Kb ugyanazon mint mindenki más, aki öngyilkos lesz, vagy úgy kell holtan kivágni az autóból az illetőt, és telefonra hívásra menni azonosítani...
24F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!