Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Nem találom a helyes útat nem...

Nem találom a helyes útat nem tudok hallgatni a szívemre más van így ezzel mi lehet a megoldás?

Figyelt kérdés

Soha nem voltam egy jó gyerek a suliban sem meg sehol az a tipikus minden rosszban benne van hülye gyerek voltam/vagyok.



Viszont mostanában kicsit jobban elgondolkodtam magamon, és rájöttem hogy semmit nem ér az életem és néha azt érzem hogy totálisan elcsesztem a kis "rosszaságokkal".


Ha elmegyek szórakozni valahova totál leiszom magam,ku*ázok,tehát minden amit egy mai fiatal el cseszhet azt én úgy rendesen el is ba**om.

Továbbá verekedésekbe keveredek,rendőrségi ügyeim is voltak már...MINDEN, de tényleg minden.


Életem nem akartam soha tanulni (persze azért valahogy elvégeztem a sulikat, de nem azt amelyiket szerettem volna)...dolgozni meg aztán végképp nincs kedvem/nem akarok undorok az egésztől..megszoktam,hogy mindent csak megkapok, és ha véletlenül nincs ott harcolni kell érte akkor azért megszoktam, de csak egy ideig mert semmi nem okoz boldogságot.


Sokan mondjak, hogy van egy teljeség érzésük ha megdolgoztak valamiért nekem ez az érzés totálisan ismeretlen.


Párkapcsolati téren már abszolút senkit nem tudok megbecsülni kb 11 barátnőm volt, de semmi komolyra nem tudtam menni velük...tényleg ilyen értéktelen nő volt az összes, azt sem tudom mondani hogy valami értelme lett volna az egésznek, mert csak dugni tudtak...semmi jó élmény, semmi siker élmény..SEMMI totál üresnek érzem magam +magányosnak.


Ahol élek mindenki szerint én vagyok a vagány srác az összes már elnézést tini r*anc kavarna velem, mindenki haverkodna rengetegen ismernek...mégis totál egy nullának érzem magam.


Nagyon sokszor még aludni sem tudok, mintha lenne egy életem ami nem is az enyém. Nekem egy normális nőre lenne szükségem,családra,könnyű munkára,jó fizetésre...


De annyira reménytelen az egész..normális lány nem nagyon beszél velem, mert azt hiszi hogy csak dugni akarok,könnyű munkáért többett kellett volna tanulnom szerintem stb stb.


Tehát nem tudom elfogadni a következményeket sem, és egyszerűen félek.

Normális ez az egész ebben a korban, vagy tényleg annyira súlyos a dolog mint aminek érzem??


24f


2017. jan. 8. 21:43
 1/4 anonim ***** válasza:
100%
Hanyadik hasonló kérdésed lesz ez már ma?
2017. jan. 8. 21:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:

Szerintem normális. Sok fiú van, aki rosszfiú volt mégis normális életet él.

Szerinted az súlyos, hogy ha rájössz az igazi értékekre az életben? Nem, ez pont jó, hogy így érzed.

2017. jan. 8. 21:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
De az már előrelépés, hogy tudod amit csinálsz az szar. Muszaj változtatnod az életeden, ahogy élsz az nem jo, es boldogtalan is vagy miatta. Szarj azokra akik visszahuznak, keress rendes barátokat, akik nem visznek bele rosszba, talalj rendes baratnot. dolgozz, fejleszd magad... Minden rajtad áll. Addig térj eszhez amig nem lesz késo. :)
2017. jan. 8. 22:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:

Dugd meg valami vezérigazgató lányát, és kérd meg, hogy mutasson be az apjának. Az ilyeneknek, mint te, kb. ez az egyetlen esélyük a normális munkára :D

Egyébként nem viccelek, ha ennyire jó a szociális életed, akkor alapozz arra, építs kapcsolati tőkét. Ez sokszor fontosabb, mint a tudás vagy az intelligencia. Persze, nem tinilányokra gondolok, hanem felnőtt, dolgozó emberekre, esetleg vállalkozókra.

Komolyabb rendőrségi ügyed ne legyen, mert a büntetlen előélet alapelvárás szinte minden munkahelyen!

2017. jan. 8. 22:20
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!