Azok az emberek, akiknek mindenben szerencséjük volt az életük során miért nem tudják elfogadni ezt a tényt?

Értem, hogy miről beszélsz, kérdező és igazad van.

Dolgozd fel, hogy a legtöbb ember buta és önző. A többség képtelen komplexen gondolkodni vagy más helyzetébe képzelni magát és a többséget ez nem is érdekli.

Tényleg tény, hogy sokat számít, hogy ki és hova születik. Erről rengeteg tanulmány volt. De elég megnézni bizonyos egyetemi szakokat: Államilag támogatott féléven is szinte csak gazdag családok gyermekei vannak. Szakmunkásképzőkben más a helyzet.

A maga keresztje közhely érdekes. Egyrészt, tényleg mindenkinek lehet keresztje. Az a nem mindegy, hogy kezelik az emberek. Azért akinek elromlik az autója, az ne kezelje úgy a helyzetet, mint akinek meghalt egy családtagja.

Az emberi sorsok meg tényleg nem egyformák.

Rávilágítani a többségnek a dolgaira felesleges. Ha rávilágítasz akárkinek a tévedésére, pár kivételtől eltekintve csak negatívan reagálnak. Tökéletes példa erre, ha egy vallásosnak mutatsz a vallásával kapcsolatos ellentmondásokat. De sok gazdag sem szereti, ha közlöd velük, hogy mennyire keveset dolgoztak valamiért.

"De sok gazdag sem szereti, ha közlöd velük, hogy mennyire keveset dolgoztak valamiért"

Persze, mert valójában fingod sincs róla mennyit dolgozott érte.

Az ilyen frusztrált gyökerek mint a kérdező soha nem erőltetik meg magukat, csak a kifogásokat keresik hogy másnak miért könnyű, neki még miért nehéz.

#13: Kérlek meséld el, hogy pl. az ismerősöm, aki az apja cégét örökölte és az egyetemet több félév csúszással végezte el, mennyire dolgozott keményen. Vagy aki haveri alapon kap folyamatosan megrendeléseket bizonyos területen.

Nem azokra gondolok, akik valóban keményen megdolgoztak valamiért vagy tényleg naponta keményen dolgozna, hogy megmaradjon a siker. Mert tőlük valahogy sosem hallottam komolyabb panaszkodást. Azokról van szó, akik az ölükbe kapják a dolgokat és irreálisan látják a helyzetük.

Ugyan, ez egy extrém példa, elég ritka is.

Ha mindig azt nézed hogy más mit kapott az élettől amit te nem, akkor szimplán kifogásokat keresel.

Jó, abban igazad van kérdező, hogy tényleg vannak olyan emberek, akik osztják az észt a semmire.

Én csajok szempontjából futottam bele ilyenekbe.

Megkaptam hogy milyen férfi vagyok, másokkal lakok albérletben, nincs autóm, még tanulok 25 évesen, biztos. Megmondta a csaj hogy biztos "anyuci kedvence vagyok akit a szülők tartanak el".

Aztán visszakérdeztem:

Neked honnan is van lakásod? Apuék vették.

Neked honnan is van autód? Apu vette ballagásra.

És miért szüleiddel laksz? Hát mert így félre tudok tenni, miért költsek rezsire...És én miért költsek önálló albérletre? Hát mert férfi vagy...