Ha a Földre érkezne egy nálunk fejlettebb ragadozó faj és elkezdene fogyasztani minket mit gondolnátok az egészről?
válasza:"Valahogy azt sem tudom elképzelni, hogy az intelligencia fejlődjön, az érzelmi intelligencia pedig megrekedjen."
Ezt én is pontosan ekképp gondoltam nagyon sokáig. De már egyáltalán nem így gondolom. Tegyük fel, hogy kiderül, hogy már régen látogatnak minket. Embereket ragadnak el és akaratukat semmibe véve vizsgálják, szurkálják, vagdalják őket, ellenkezésüket elbénítják. Az állatainkat pedig meg is ölik (marhacsonkítások). Persze ez csak olyan dolog, hogy ki elhiszi, ki meg kiröhögi, tudom. De én nem hinném, hogy bízhatunk az erkölcseikben.
Az emberevés ennél súlyosabb téma, de elméletileg pont annyira lehetséges, hogy ilyen fajjal találkozunk mint egy fényevővel. Nem hiszem, hogy a húsevő ember annyival primitívebb lenne, sőt közelebb állónak érzem magunkat egy fejlettebb földönkívüli fajhoz, mint az állatokhoz. Mégis gond nélkül tekintünk saját húsfogyasztásunkra, míg az emberevő idegenek gondolatát is hárítjuk.
válasza: válasza:Ügyesen kifejtetted a véleményed, elfogadom mint lehetséges nézőpontot.
De az emberi húsfogyasztásról alkotott véleményeddel nem értek egyet. Saját tapasztalatom, hogy a szellemi fejlődés útján az ember találkozik ezzel a dilemmával, főként mint erkölcsi kondícionáltságokból adódó dologgal.
Azért is vonzott ide a téma mert engem épp a táplálékszerzés érdekében elkövetett gyilkolás gondolata szokott visszahúzni a hurokba. (4 évig meditáltam ezen) Jelenlegi tapasztalatom az, hogy a tiszta tudatosság állapotában senki sem öl, és itt már az erkölcs nem játszik, itt már nincsen jó vagy rossz cselekedet. Egyszerűen a rég elfeledett alaptermészetünk a nem ártás, ha ehhez visszatalálsz nincs is szükséged törvényekre mert belülről fakadnak a helyes cselekedetek. Nekünk a mai világban szerencsénk van, szinte a föld bármelyik részén dönthetünk már úgy, hogy vegetáriánusok leszünk. Persze az életösztön erős, biztosan én is ölnék állatokat, hogy enni tudjak, de egyrészt ez akkor már nem választás kérdése, másrészt természetemből eredően úgy oldanám meg, hogy a legkevesebb szenvedést okozzam. Mint a sziú indiánok, ők a testvéreiknek tekintették az állatokat és csak annyit öltek, amennyi az életbenmaradáshoz kellett.
De a kérdés elméleti mint már többször próbáltam jelezni, nem az a lényeg, hogy mekkora az esély rá vagy hogy van e rá bármi esély. Nem értem ez miért nem nyilvánvaló. Mi lenne ha, mit éreznél, mit gondolnál, mit értékelnél át, milyen gondolatok törnének ránk?
De eddig azt hiszem a 2. válaszoló kivételével mindenki elhárítja inkább azzal, hogy úgyis lehetetlen mert ezért meg azért. Egyébként mondjuk ez sokatmondó ha úgy vesszük! Sőt ez a fajta tagadás vagy az elutasítás is egyfajta válasz a kérdésemre.
ma 20:19
Szerintem az a szép gondolat amit kifejtesz nem áll fel technikai fejlettséggel párhuzamban. Az, hogy ők mondjuk megfejtették az antigravitáció titkát és képesek a telepatikus kommunikációra nem jelenti ezt a fajta lelki felemelkedettséget is amiről te írsz. Én határozottan hiszem, hogy ez teljesen független a technikától sőt megkockáztatnám, hogy éppenséggel a civilizációtól távol a sivatagban könnyebb rátalálni mint egy hiper szuper társadalomban. Persze csak szerintem, elfogadom hogy más mást feltételez esetleg.
válasza:"Sőt ez a fajta tagadás vagy az elutasítás is egyfajta válasz a kérdésemre." Nem félelemből mondjuk hogy lehetetlen a megtámadásunk.
Egy olyan faj ahol sokkal magasabb a fejlettség és még létezik háború már rég elpusztult, gondolj bele, mi hozzájuk képest ilyen gyermeteg eszközökkel mint az atombomba városokat képesek vagyunk elpusztítani, de még országokat is már, akkor ők mit tennének egymással? És az nem kifogás hogy egymással nem háborúznak, ahol van háború ott van ego és hatalmi vágy, és az egyén akarja a hatalmat ezért 2 hatalomra vágyó között nézeteltérések vannak, és ilyen magas szintű eszközökkel már rég kipusztultak. Túl kéne lépni a filmek világán és kicsit racionálisan gondolkodni, hogy miért nem jöttek a múltban minket leigázó népek és miért nem fognak jönni.
válasza: válasza:"Tényleg nagyon buta kérdés..."
Az a meglehetősen buta dolog, hogy ennyire nem látod még a legalapvetőbb vetületeit sem a dolognak. Csak egy példa. Mekkora erkölcsi dilemma lenne egy ilyen fajt megítélni nekünk akik ugyanezt az élemódot választjuk napi szinten. Vajon mit gondolnál arról, mikor befogják a gyermekeidet úgy, hogy te is szereted a ropogós malacsültet? Vajon mit kérnék rajtuk számon az állattenyésztésen alapuló étrendemmel, mikor édesanyámat is betennék a fél nm2-es ketrecbe ahol erőszakkal szaporítanák saját mocskában élve míg ki nem merül a szervezete és aztán persze levágnák?
Óriási morális dráma rengeted más egyéb párhuzammal, de már csak e szempont mentén is ezer gondolatnak kellene benned ébrednie. Az, hogy te nem tudsz egyáltalán vele mit kezdeni az a szellemi egysíkúságod azt hiszem minden sértés nélkül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!