Ti hogy kezelitek az asperger szindrómát?

A szemkontaktust úgy, hogy időnként a beszélgetőpartner orrnyergét nézem, a szemei között. Ember nem mondaná meg, hogyy nem a szemébe nézek.

A beszédemen nem tűnik fel semmi, már megtanultam észrevenni azokat a metakommunikációs jeleket a beszélgetőpartner arcán, amikor azt akarja, hogy hagyjam abba a szövegelést és abbahagyom. Azt nem szoktam tudni, hogy mikor kellene épp megszólalnom, de általában szólni szoktak. A mozgásomon kellene még javítani de ennyi idősen szerintem már halott ügy. Úgy mozgok, mint egy robot, mereven egyenesen állok, furán járok, stb.

na de az Aspergert nem eltörölték mint diagnózist? akkor hogy ír rá bármit a pszichiáter?

egyébként meg ez csak egy tünet, nagyon rossz helyen tapogatnak, akik néhány bogyóval akarnak javítgatni ezt-azt, az ilyen esetekhez mélylélektanos terápia kellene, csak hát lóvé és lóvé, tudom ....

(ált önértékelési zavarokon alapszik egyébként, de találkoztam már olyan esettel is, akinek durva hormonzavarok okozták ... szóval széles a skála)

"Úgy mozgok, mint egy robot, mereven egyenesen állok, furán járok,"

nálam ilyeneket a durva szoc fóbia/szorongás/pánikbetegség okozott, némi gyógyszeres rásegítés kell de már nincs ilyen gondom

Ez leírva lehet, hogy hülyén fog hangzani de én évekig gyakoroltam "beszélni". Mármint helyes hangsúllyal, hangerővel és arckifejezéssel előadni a mondandómat. 4 éves korom óta énekelek, ami szintén nagyon sokat segített a hangképzésben.

Gesztikulálni, sőt gyerekkoromban mosolyogni is tanultam tükör előtt. A poén az, hogy jelenleg az egyik legjobb előadónak tartanak a tanszéken. Mondjuk én tényleg rengeteg energiát fektettem abba, hogy mások számára alapvető mozdulatokat, gesztusokat tanuljak be.

Kivéve persze a normális járást, mert azt írtam is, hogy nem megy.

Neked konkrétan mi nehezíti meg az életedet?

#9

ezt részleteznéd kicsit?

milyen a nem normális járás és gesztusok? eskü nem értem :-(