Nem a külsőmet kedvelem, hanem a belsőmet? Miért?
#4
Szerintem az #1 válaszoló is, erre gondolhatott.
Indulatunk kívülről befelé (pl tetkó, piercing,egy divatos fizura)
Indulhatunk belülről kifelé (pl humor, önbizalom, hit, motiváció, költőiség) csak néhány példa.
Na mármos egy tetkótól v. Piercingtől várjuk, hogy önbizalmat, mások szeretetét?
Ha kapcsolatba kerülsz magaddal, akkor nagyon megkedveled magad. Ez nem olyan hogy a tükörbe nézünk és hú, de jó nézek ki!
Persze az vitathatatlan, ha belül rendben vagy, az látható, de nem a tetkós, piercinged mutatja.
Szóval nem tetszünk a tükörben magunknak? Gondolod ez azért van, mert csúnya vagy? Igen, csúnya vagy belül, ezért kellene megismerned mi vár ott bent.
A magod, amit öntözni kell. Miért van belül a mag(ad), mert a sötétben,benned nővekszik. A mag ereszt gyökeret benned, és terebélyesedik fává. Igen kertész vagy, és amikor kivirágzol belül, ez látszik majd a külsőleg, amit képtelen visszautasítani.
Amikor rálelsz, a magra felfedezed, hogy kedveled magad, itt belül.
Tehát, amikor virágzol mások észreveszik, mert az orruk nem csapja be őket. A szemet be lehet, de az orrot nem. Éljen az orr! :)
Mobilról írtam, és kijavította a szavakat. Teljesen más értelmet kapnak így a mondatok.
Nagyon sok itt az öngyilkosságra vonatkozó kérdés. Biztos vagyok benne, hogy szerencsétlenek több energiát tettek a külsőbe, egy múlandó dologra pazarolták magukat. Pl. Azt hitték, ha vesznek egy Jaguárt, akkor boldogság lesz. Ez kívülről befelé való mozgás.
Nagyképű lesz (ego) a Jaguár miatt, ez keserűséget hoz. Ha már kapcsolatot hoztál létre a mag(addal), nos akkor nem nagyképűek leszünk, hanem hálásak, hogy megvan a Jaguár.
Ezért jóformán bármit szerzünk magunknak a külvilágból, az inkább csak árt. Mivel ezek csak még távolabb visznek mag(adtól).
Félreértés ne essék, az egyensúly külső-belső, nem pártolom, egyik túlsúlyát, elhanyagolását egyik kárára.
Viszont egyet meg kell érteni, a belső a talaj, ott van az igazi erőd, a léleknjelenlét is onnan ered, és sokszor többet ér, mint a fizikai erő,izmok.
Az önbizalommal foglalkozó kérdés is egyre több. Őket megtéveszti az, amit látnak. Figyeljetek. Egyáltalán nem nehéz önbizalmat mutatni. Határozott járással kezdődik, úgy hogy nem érdekel,ha esetleg felborítasz valakit véletlenül. Te csak mozogj mint a sas. Ebből a járásból indul el majd a hangod, ez is része. Ezt még tanítják is kommunikációs szak.
Az egész csak annak tűnik, hogy önbizalom. Vagy tegyünk egy drága aranyláncot a nyakunkba, az is ad némi önbizit. Ez nem az igazi, mert már megint egy külső világból való dolog az alapja önbizalmunknak.
A külvilág való önbizalom ego-s, mert azt jelenti"én nagyobb vagyok nálad. Nem hiszed? Nézd csak meg az aranyláncot a nyakamban?"
De mi van, ha elvesszük tőle? Akkor ki a nagyobb? Aki bármit elvesz mástól v., aki bármit megszerez?
Az önbizalom benned virágzik ki, akkor amikor kapcsolatot teremtesz mag(addal), és miről szól az önbizalom? Arról, hogy mersz szeretni másokat, nem vonulsz a barlangba meditálni. Nem félsz a visszautasítástól sem, ha félsz, jusson eszedbe, kint vagy, és nem bent.
"Kedveled"?
Soha nem jutott eszembe, hogy "kedveljek" magamon bármit is. Vagy egyáltalán érzéseket generáljak magammal szemben. A külsőmben mondjuk a hasizmomat? A belsőmben meg a mentalitásom egy darabkáját? Minek? Vagy hogy?
Legfeljebb olyan vagyok magamnak, mint egy (elvont?) fogalom... Mint a tűzben az izzás, vagy a fagyban a hideg, a vízben a mély, vagy az időben a pillanat. Nem kedvelhető, vagy utálható.
Hogy kell szeretni magam? :D
Én az önbizalom problémát csak akkor veszem komolyan, ha önutálatról van szó, ami olyan mint az identitás elleni ártalom, verbálisan vagy akár fizikailag is. Olyankor le kell állítani, le kell kötni ezt az érzést, mint amikor egy kocsmában kötekedő egyént tartasz vissza a kártevéstől.
Önbizalom problémával küzdő egyénnél nem venném fő célnak azt, hogy megimádtassam önmagával, hanem inkább azt hogy az irreális önutálatot, mint ártó "tumort", visszatartsam.
Mert másképp az önbizalom egy természetes "algoritmusban" alakul bizonyos helyzetek közt, egy sajátos élethez formálódik az ember önképe. Nem tesz "különlegessé" vagy bármivé az hogy kedveled magad, hanem mindemellett megtudod őszintén határozni, behatárolni, konkrét szavakkal körülírni azt, hogy milyen vagy, mit teszel.
Egyik kedvenc mondásom az, hogy - sok ember arra törekszik, hogy "Nagy Ember" legyen, miközben mennyire szép egyszerűen Embernek lenni.-
A nagyra törés, a sikerérzet csak ösztökélést ad, önbizalmat inkább önismeret nyújt, amikor megtaláltad a stabil helyed az életben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!