Kaptatok mér valaha bunkó, sértő vagy lekezelő ajándékot valakitől? Hogyan reagáltatok?

Igen, kaptam agyonhasznált, rongyos ruhaszalvétát, fél éve lejárt szavatosságú csokit, túl nagy és divatjamúlt harisnyanadrágot, használt turmixgépet (amit az ajándékozó is mástól kapott), giccses üvegtálat. Hát én hülye voltam és nem szóltam. Kellett volna. A sokadik alkalom után kiborultam a férjemnek. Ő szólt, és csak ezután az anyjának.

Egyébként ócskaságot szegény embernek se adunk ajándékba. Én szoktam az az anyaotthonba vinni használt ruhát, babafelszerelést, de csak tiszta és ép használható holmit adok oda is. Ami tönkre ment, kidobom, vagy elhasználom rongynak takarításhoz.

Szerintem pont jól viselkedtél. Csúnyán megalázó ilyen holmit ajándékba vinni. Az ilyen embereket jobb helyre tenni. Jobb is, ha nem hoznak ezután semmit. Az tényleg szemét, de a szemétszállítás is pénzbe kerül, legközelebb a saját szemetüket jobb, ha a saját kukájukba dobják.

Én mindig az ajándékozó személyétől, intelligenciaszintjétől, anyagi helyzetétől teszem függővé az egyes, vitatható ajándékok kezelését.

Van olyan, nagyon öreg barátom, aki kopott kis tárgyakat ad, végtelen szeretettel és én végtelen szeretettel fogadom.

Én nagyanyámtól kaptam ilyen jellegű dolgokat... én a családi béke miatt nem szóltam be neki, mert apám kb. bele volt szerelmesedve, és ha bárki egy csúnya szót szólt rá, már állt itthon a balhé meg repültek a pofonok...

Kaptam olyan "születésnapi képeslapot", amiben virágnyelven leírta, mekkora szar vagyok meg gyerekes (12 évesen milyen legyek, b...ki? felnőtt???). Aztán volt olyan, hogy adott nekem egy ilyen mini zacskó használhatatlanul kemény és pici hajgumit, ami a néhai Tina magazinhoz járt (rajta volt a zacskón a neve a magazinnak), és ott volt az asztalon mellette a magazin, és előfizetése volt rá, mégis volt képe azt mondani, hogy nekem vette, olyan hangsúllyal, hogy becsüljem meg magam, amiért ő ad nekem vmit :D.

Gyerekkoromban egy ideig hajléktalanok voltunk és mikor egy raktárból egy szociálisan rászorulóknak fenntartott szükséglakásba költöztünk, ott tartottak a házban élő gyerekeknek Mikulás ünnepséget. Mindenki kapott egy cipősdobozt szép karácsonyi papírba csomagolva. Én nagyon izgatott voltam, mert addigi életemben ha ajándékot kaptam, az mindig csodálatos volt. Az én dobozomban szemét volt, kupak nélküli, kiszáradt filctoll, törött nyomda, szakadt képregény, egy üres csokipapír meg egy csomagolás nélküli szappan meg még pár lom. Csak 8 éves voltam, de éreztem, hogy ez megalázó.

Később volt még olyan, hogy a nevelőapám rokonától nővéreimmel kaptunk egy nylonzacsiban 8-10 félig elhasznált rúzst, mondván neki már nem kell és mi olyan szép lányok vagyunk, sminkeljünk csak. Elég okádék volt. Nem szóltunk semmit.

Én a bunkó s számomra irritáló családtagokat ignorálom, meg se hívom vagy az ajtóba közlöm x-y nem lépheti át az én küszöbömet.

Olyan ember nem kell, hogy jópofizzon, akiről tudom nem szivlel, féltékeny, kibeszél ...stb.

A sz-r keverést pedig utálom, főleg ha semmi alapja sincs...

Egy átlagban csendes, de művész vagyok. Mellette határozott és szókimondó, mindent kimondok vagy kérdőre vonok adott esetekben főleg, ha sántít valami.

A normális emberek kedvelnek, az áskálódó, rossz indulatu emberek pedig kifejezetten nem szeretnek, pedig csak a tényeket mondom a szemük közé.

Pl "nem kell a pacsuli mosolyos álarcod, keress pás prédát"

Párszor próbált kicseszni velem az illető, munkámba bele nyúlt s próbálta rám fogni a hibás termék kiadását...mindenki előtt felemelve mutogatva...

PC szervízes ismitől kértem egy mini kamerát, amit az asztalon a kezeire nézve hagytam a nőnek. Az ékszerei által le se tagadhatta volna, hogy nem ő az.

Aznap ugyanúgy áskálódott, kamera felvette persze. Megint kiabálva mutogatta a kamu hibámat. :)

Szünetbe elhívtam egy édes kettes beszélgetésre, hogy nyilvánosságra hozzam az ő stilusával vagy visszamenetelkor nyilvánosan bocsánatot kér. A videóval búcsut mondhatott volna állásának is, nekem meg akkoriban csak jogsira kellett a plusz. XD

Békén hagyott, féltve az állását, de egy nyilvános kib-szást én is megcsináltam.

Húsvét alkalmából készültem a kis csapatnak ebédkor kis jellegzetes menüvel. Amibe alap a főtt tojás ><

Mindenki megkapta.

Az ő tojásaiban kutya ürülék volt.

Ideges volt és égett is a feje, de felém megszólalni nem mert. Azt kapta amit érdemelt. Mosolyogva mondtam egy kis búcsú ajándék tőlem, majd kijelentettem megyek el, jogsit letettem és megyek jobb helyre ki.

Húsvétra lepd meg a kedvelt rokonságot xD "csoki tojással"

Volt okuk vagy adtál rá okot, hogy azt tegyék veled? (mert azt sokszor nem említik, ha igen s miért)

Az olyanokkal meg kell szakítani a kapcsolatot, akik nem szimpatikusak vagy tudod milyenek...stb

Nem kell a jópofi meg a kamu illem.

Felesleges nyűg. Sok ember nem könnyíti meg a saját életét ilyen lépésekkel se. Jobb közérzetet is ad pedig.

Gonoszkodd vissza, ha élvezni akarod azt a pillanatot és/vagy szakítsad meg velük a kapcsolatot.

Ha csak a te rokonod tojd le, ha pl párod vagy valakié, mondd meg te nem akarod látni a rokonokat, oda ne jöjjenek, menjen el az hozzájuk, akinek számítanak...stb megoldható.