Ez milyen emberi tulajdonságra utal?
Nemrég kezdtem az egyetemet, és azt vettem észre magamon hogy amikor dolgozatok vagy számonkérések vannak, akkor mindig én vagyok az aki azt érzi hogy semmit nem tud, parázok ezerrel hogy ne bukjam el a dolgozatot, utána pedig általában mindig sikerül egy kettest összekaparni.
Az osztálytársaim sokkal lazábban veszik a dolgokat: doga előtt átnézik tíz perccel az anyagot, írnak belőle egy egyest, de utána nem is izgatják magukat rajta (holott ha én kapok egy egyest, akkor utána azon pánikolok, hogy hogyan tudom kijavítani esetleg)
Normális, hogy ennyire pánikolok a dolgozatokon, és ennyire maximalista vagyok a továbbtanulással kapcsolatban?
Egy negatív dolog sem normális.
Szted mi ha nem emberi??? 😃
a kettes "összekaparása" rohadtul nem maximalizmus.
ha ötösre hajtanál, az lenne maximalizmius.
Nem lehet, hogy leginkább azért pánikolsz, mert kevés időt fordítottál a tanulásra és így épp, hogy összejött a 2-es?
Amúgy első féleves vagy?
A többieket meg szard le. Lehet, hogy csomóan így éreznek, csak titkolják. Nálunk nagyon sokan hangot adnak vizsga előtt a bennük zajló pániknak, szerintem teljesen normális. De azzal tudsz rajta segíteni, ha nem egy héttel korábban kezdesz el tanulni a vizsgádra, zh-dra
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!