Öcsém egyetem, nyelvtudás nélkül kap meg olyan állásokat amiért mások éveket tanultak, csak mert jófej, nagy az ismeretsége. Én diplomával, két idegen nyelvvel vért izzadok a munkakeresésben. Tényleg így működik a világ?

Én a helyedben megszakítanám a kapcsolatot a családdal, ha ilyenek. Nálunk is tettek különbséget, de szerencsére nem volt ilyen mértékű, mint nálatok, és elég hamar megmondtam a magamét, még gyerekként, hogy ez nekem mennyire rossz, szóval nálunk idővel ez kikopott, a tesómmal pedig nem csinálunk ilyeneket. Ha segíteni kell egymásnak, segítünk, mindketten tudjuk, hogy miben jobb vagy gyengébb a másik, és nem szívatjuk egymást ilyenekkel.

Mellesleg igen, a haverok könnyebben kapnak lehetőséget, szakértelemtől függetlenül is. Pont tegnap húztak fel ott, ahol dolgozom, hogy kidolgoztunk a főnökömmel egy jó módszert egy nagy projektre, erre az egyik protekciós kolléga keresztülhúzta az egészet, és a főnököm rosszkedvűen közölte, hogy engedni kell neki, és tudja, hogy nekünk lett volna igazunk, de ez van. Engedtünk, de én azt mondtam, hogy így nem vállalom, hogy nem lesznek olyan hibák, amiket az általunk kidolgozott módszer kiküszöbölt volna.

Ugyan, milyen munkahely az. Írd már le milyen bűfészakra jártál, milyen szakember vagy, ahol a helyedre jó egy tanulatlan ember is. Azt is írd le milyen nyelvizsgáid vannak, mert a felsőfokú lovári az nem nyelvvizsga b**zkikám.

Ezek azok a munkahelyek, ahová nem kell végzettség, ahol bárki, bármit eltud végezni.

Ez a gondolkoztam, hogy jelentkezek rá pedig egy vicc. Kínlódsz a munkakereséssel, és gondolkodsz, hogy jelentkezel rá. Hát ami lehetőség van előtted, azt ki kéne használni. Nagyon magad ellen beszélsz itt-ott.

Hát igen, a külsőségek, a jó kommunikációs készség, szerethetőség, talpraesettség, haveri kör sajna ebben az országban sokkal fontosabb, mint az, hogy valójában mihez értesz, miről van papírod. Nem tudom más országokban, hogy van ez, de nálunk így, ez tény.

Én megértem a helyzeted, mert nálunk is hasonló a helyzet (húgom egy csinos, szerethető nő)mondjuk ő nagyon kvalifikált és okos is, így mindenki elájul tőle a környezetében, kvázi könnyebben is talál munkát, mint mondjuk én, aki jó indulattal is csak átlagos külsejű férfi vagyok, relatíve kicsi ismerősi körrel, diplomával, nyelvvizsgával (angol középfok C) szintén vért izzadok, hogy egyáltalán többnek nézzenek egy darab szarnál.

Mondjuk az igazat megvallva én sem törtem össze mindig magam a munkakeresésben, de a sok negatív tapasztalattól el is megy az embernek a kedve már egy idő után tőle.

Viszont én veled ellentétben nem vagyok irigy a húgomra (sőt tök jó dolognak tartom, hogy ilyen jól tud érvényesülni az életben).

Én is azt tanácsolnám neked, hogy légy jóba a tesóddal, mégiscsak a testvéred és rajta keresztül hátha neked is csurran-cseppen valami jól fizető kis állás.