Hogyan lehetne boldog életem aszexuálisként? Hogyan ismerkedjek?

Mindenkinek köszönöm, 10-esnek azt külön is, hogy elmagyarázta, hogy nekem is szükségem van a szeretetre, és nálam egyedül a szex marad ki. Szerelmes ugyanúgy lehetek és vágyom arra, hogy valakinek fontos legyek (ahogy mindenki). De tényleg köszönöm a segítő válaszokat.

Még egy dolgot tisztáznék: ugye mondtam, hogy utálom a gyerekeket, erre valaki hozzámvágta, hogy 17 évesen mi vagyok. Erre csak annyit tudnék mondani, hogy 1) magammal sem vagyok jóban, 2) 12-13 éves korig elviselhetetlen számomra az ember. Tudom, hogy milyen egy kisgyerek felnevelése, mert van egy húgom, aki mikor megszületett én 10,5 éves voltam. Nem sok, de annyira már voltam "nagy", hogy úgymond részt vettem a nevelésében és köszönöm szépen, ennyi elég volt. Plusz ugye láttam anyám szenvedését vele, úgyhogy nem, semmiképpen sem. Remélem érthető.

Még egyszer köszönöm a válaszokat, majd próbálkozom a neten pár év múlva. És nyilván, 17 évesen nem is gondoltam egyből vér komoly kapcsolatra, igazából inkább az érdekelt, hogy van-e esélyem egyáltalán találni valakit, valamikor. Próbálkozom. Köszönöm! :)

"Persze! Nagyon is érthető. Anyud nyilván veled is megszenvedett, nem gondolod? Mégis esélyt kaptál tőle az életre. De te eszt az esélyt másnak ne akarod megadni."

De, velem is szenvedett, szegény. Ez van. Eszem a pénzüket, az idegüket, csak ártottam nekik. Nélkülem nem egy 105 lóerős, 6 éves Skoda Octaviájuk lenne, hanem mondjuk egy Mazda 6-os, vagy még komolyabb, plusz nincsenek ki idegileg és már lettek volna a tengerparton nyaralni talán nem is egyszer. Röviden: sokkal boldogabbak lennének.

Milyen esélyt nem adok meg? Megkímélek egy életet, mert nem engedem, hogy megszülessen ebbe az undorító világba, ahol az ember egy robot és nem lehet boldog? Én értelek, téged és mindenki mást is csak az ösztön hajt, semmi baj ez a normális! Tudom, hogy velem van a baj, amiért észreveszem, hogy mi igazán jó és mi a valóság. Csak magad miatt csinálsz gyereket, mert neked jó, de valójában ha ő meg sem születik, akkor neki jobb, mert nem szopik az életben. Erről ennyit. Nem fogod beismerni, hogy igazam van, úgyhogy hagyjuk ezt. Élj az ösztöneidnek, az a normális. Mondom, nem veled van a baj! Boldog életet!

14-es, ez te vagy. Én jelenleg a Mc'Donaldsban dolgozom, ugyanis nem tudok iskolát elvégezni a nyelv miatt (Ausztriában élek), de Magyarországon is csak egy szakmunkásom lenne maximum és ennyi. Nekem nincsenek céljaim, csak egy párt szeretnék (mint fentebb írtam, de beletörődöm inkább, hogy nem lesz), egy stabil munkahelyet, amivel meg tudok élni, egy kis házat és egy Mazda mx-5-öt. Ennyi. Később meg majd megnézem, hogy hol tanulhatom azt, amit szeretek (Kung-fu).

Én nem tervezek változni, mert csak 17 éves vagyok, de már most elegem van . mindenből és szívem szerint vagy elvonulnék a világ elől valahova a semmi közepére, vagy pedig vonat alá feküdnék. Mert semmi értelme az életemnek.

Ez van. Most pedig jöjjenek a gyűlölködő kommentek. :) Már nem jövök ide többet. Köszönöm azoknak, akik válaszoltak a kérdésemre és nem akarták nekem megmondani, hogy hogy érezzem jól magam.

Üdvözlet!