Mi volt az az esemény, reakció ami miatt nagyot csalódtatok egy barátban vagy rokonban?

Egy munkahelyen ismerkedtem meg az akkoriban évekig legjobb barátnőmmel. Húszas éveink elején jártunk. Sosem voltak egymás előtt titkaink, és egymás társaságában éreztük a legjobban magunkat. Móka és kacagás volt minden. Még a rossz dolgokat is könnyeben elviseltük, ha ott voltunk egymásnak. Nagyon sok vidám közös élményünk született. Egy nap kettészakadtunk, én maradtam a munkahelyen, ő pedig továbbtanult. A kapcsolattartás egyoldalú lett, évekig mindent én kezdeményeztem. Semmiféle érdeklődést nem tanúsított felém. Egyik évben viszont szerettem volna megtudni, hogy én továbbra is ugyanolyan fontos vagyok-e számára mint ő nekem, és nem kezdeményeztem. Kíváncsi voltam, hogy fontos ünnepekkor eszébe jutok-e, ha nem keresem (Karácsony, szülinap, stb). Nem jutottam eszébe... Magától sosem írt nekem. Mivel egyedül rajtam múlt a kapcsolattartás, úgy voltam vele, hogy nem szaladok olyan szekér után ami nem vesz fel. A baráti kapcsolatunk nem bírta ki ezt a próbát.