Hány évesen kezdted magadat végleg felnőttnek érezni? Kötődött ehhez valami esemény (pl. elkezdtél dolgozni, saját lakásba költözés) vagy csak úgy kialakult?
Kérlek írjátok le a nemeteket is és a jelenlegi korotokat.
Én 20/L vagyok és úgy érzem, mintha "átmeneti" időszakban lennék gyermekkor és felnőttkor között, és amúgy ez a periódus nagyon szuper, mert a felnőtt- és a gyermeklét előnyeit élvezem, az előbbi hátrányaival MÉG nem kell megküzdenem, az utóbbi hátrányait pedig MÁR elhagytam.
Például egyedül megyek a barátaimmal nyaralni, nem kéri számon senki, hogy mire költök, merre megyek, de a számlákat még anyuék fizetik, hétvégente anyu főz rám.
Persze úgy gondolom, hogy ezt a hovatartozást inkább az életkörülmények alakítják ki, én az egyetem miatt félig az iskolám városában élek, ott teljes az önállóság (és a felelősség), félig pedig a szüleimnél.
Ti mikor éreztétek, hogy ennek az időszaknak vége, vagy egyáltalán volt ilyen az életetekben? Én még nem érzem magam teljeskörű felnőttnek.
29 vagyok. Eddig úgy éltem, mint egy egyetemista, a doktorimat csináltam, a férjemmel eljártunk ide-oad, szórakoztunk, nyaraltunk.
Aztán idén hoztunk egy nagyon rossz döntést egy lakásvásárlással kapcsolatban (ami most az illeték miatt vagy 5 évre tönkrevágja az életünket) és anya is lettem. Most érzem azt, hogy a tetteinkért felelősek vagyunk és már nem segít anyu meg apu. Nem menekülhetek a szoknyájuk alá, most már nekem van szoknyám, ami alá a saját gyerekem menekülhet.:) Meg kellett erősödnöm az utóbbi fél évben és végre felnőttem. Persze nyafogok néha meg minden, de most érzem azt először, hogy Toto, we're not in Kansas anymore...
Egész pontosan meg tudom mondani.
Az első a gyerekem születése volt.
A második apám pelenkázása, majd elvesztése.
Amíg anyu-apu főz rád és fizeti a számláidat, az minden csak nem felnőttkor.
17. születésnapom környékén.
Ez egy folyamat s én itt billentem át.
19/L
18 évesen elköltöztem otthonról, semmi támogatást nem kaptam sose. Önálló életet kezdtem inkább, sikerült. Felnőttnek érzem magam.
Nem akarok felnőtt lenni, és nem is leszek.
19/F
Szerintem minden úgy marad ahogy most van!
(hát nem viccesen gyerekesek ezek a mondatok?:) )
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!