Milyen életszínvonal a megfelelő számodra?

kényelmes nyugodt otthon ahova szívesen megyek haza! nem feltétlen palota, de legyen hely mindennek...

anyagilag úgy, mint most, hogy ha akarok valamit megvehessem, ne legyen bennem dilemma, persze a nagyobb összegeket átgondolom...

ne kelljen rossz minőség ételt enni, vagy éhezni, legyen padlófűtés, ez fontos, mert máshol állandóan fázik a lábam (zokniban) :D

23F

Az én értelmezésemben nincs olyan, hogy megfelelő életszínvonal, mert egy havi nettó 200 és 800 ezer forintos fizetéssel is ugyanúgy szenvednék valamiből hiányt és lenne valami aminek nem tudnék eleget tenni. Kvázi ugyanolyan boldogtalan lennék, csak míg előbbi esetben a használt Hondámból irigykednék az új Volkswagen tulajokra, addig utóbbi esetben új VW Passat tulajként irigykednék az új BMW tulajokra. Szóval érted. :D

Viszont ha lenne mondjuk két nagy értékű ingatlan a nevemen (1 Bp.-en, 1 külföldön) +2 nagy értékű autó (30-50 millió) és egy olyan állás, ami minimális felelősség és stressz mellett biztosítani tudná a jelentős kiadásaimat, akkor azt mondhatnám, hogy elégedett vagyok az életemmel. Természetesen ez kevés embernek adatik meg.

Ha tudnék félretenni legalább havi 200.000 forintot (vagy inkább többet) és mellette nem zsíros kenyéren kéne élnem akkor elégedett lennék.

Jobban kibontva, egy olyan 350-400 ezer forint körüli fizetésnek már örülnék. Havonta elmenne olyan 50.000 a kajára, 50.000-80.000 a ruházkodásra és egyéb dolgokra (tisztálkodási szerek, szórakozás, törlesztés, stb.) és így havonta félre tudnék tenni 220.000 forintot. Ennyi spórolt pénzből pedig már el lehetne azon is gondolkodni, hogy építek egy saját házat valahol.

Egyébként itt Kruvaországban többet nagyon nem is akarnék keresni, mert akkor már biztos, hogy nagyon sokat kéne dolgoznom ami ráadásul sok stresszel is járna. Bár belegondolva, hogy a szaros 150 ezres munkám mennyi stresszel járna... lehet hogy már a 400.000-es állásnál is az első héten mentő vinne a pszichiátriára.

Mielőtt belekezdenék, egyelőre nem tervezek gyereket, és megvan rá az esély, hogy soha (ha már 28 évesen sem érzek egy fikarcnyi anyai ösztönt sem magamban... és sztem nem lennék jó anya sem, mert türelmetlen vagyok plusz anyáméktól elég rossz példát is láttam eleget)...

Magam részére:

- fedél a fejem fölé, számlák kifizetve időben

- egészséges étkezés (amibe sajnos betegség miatti spéci - cukormentes, fehérlisztmentes - ételek is beletartoznak), és legyen pénz néha (pl. heti 1x) "nasira", és ne a legolcsóbbat kelljen mindenből megvennem

- tisztítószerek

- átlag havi legalább 1, de inkább 2 színház és éves szinten olyan 3-4 mozi

- ha pár napra is csak, de évente legalább egyszer tudjak elutazni, és nem a Balatonra, mert az már a könyökön jött ki az elmúlt években (belföld is lehet, bár a külföld még jobb)

- ne csak a szükséges ruhákat tudjam megvenni és ne 10éves ruhákban kelljen járnom (mindezek mellett nem költök sokat ruhára, idén nyáron pl. úgy költöttem kb. 30e-t öltözködésre, hogy ebből vettem szandált is, mert az előző, amit 3 évig hordtam, elszakadt, munkába menős fekete táskát hasonló paraméterekkel, felújítottam vmennyire a nyári ruhatáramat, mert ráfért, és egy-két akciós ékszer is belefért)

- alap személyes higiéniai szerek, emellett arcápolás, és rendszeresen sminkelek, tehát ezeknek a termékeknek a pótlása

- szeretteimnek normális ajándék minden ünnepre (ez 5 főt takar)

- konditerem

6-os vagyok:

Ezenkívül legyen pénz arra, hogy havonta 1-2 leárazott könyvet tudjak magamnak venni.