Az probléma hogy a gondjaimat nem mondom el senkinek, magamba folytom?

ilyen gondok: durva megalázás, kihasználás, megvertek.

Iskolában folyton piszkáltak.

Gondok a családban.

Magam és mások elfogadása.

Szorongás, stressz, feszültség.

Mások olyan könnyen beszélnek ezekről, hazaérnek és rögtön kiöntik a lelküket,elmondják mi volt ma, mi idegesítette őket, segítséget kérnek stb.

Én ilyenekre képtelen vagyok, ha el is mondok valamit azt is körülírva, nem a valóságot és csak akkor ha már gondolják hogy bajom van.

Én eléggé szégyenlem magam ezért inkább el se mondom.

Lehet hogy azért vagyok ilyen szorongós ember, mert rengeteg bennem a feszültség és nem tudom kiadni magamból.

Régebben az volt hogy hazaértem a suliból megkérdezték mi volt a válaszom "semmi" közben cikiztek az osztálytársaim nap mint nap.

Vagy ha volt bármi hasonló akkor csak rágódtam rajta, sajnáltattam magam.