Mit lehet tenni, hogy ha az ember buta avagy 0 logikával rendelkezik?

Csak hogy tudd: abból, hogy matekból se kép, se hang, és hogy sakkban mindig megvernek, és figyelem és koncentrációs problémáid vannak, következtettél arra, hogy egyszerűen buta vagy. A kérdés csak annyi, hogy helyesen következtettél-e.

Ha helyesen következtettél, akkor tényleg buta vagy, de az nem lehet, hiszen helyesen következtettél. Ha nem következtettél helyesen, akkor lehetséges, hogy nem vagy buta, de mivel nem következtettél helyesen, ezért buta vagy, tehát ez sem lehet.

Itt az a probléma, hogy az egész túlságosan leegyszerűsített. Hogy valaki buta, vagy nem buta, nem csak annyiból áll, hogy mennyire tud koncentrálni, megy-e neki a matek, vagy jó-e sakkban, helyesen következtet-e. Persze kétség kívül arra a gondolatmenetre mondjuk, hogy logikus, amelyik helyes következtetéseket von le, tehát az gondolkozik logikusan, akinek rendszeresen ilyen gondolatmenetei vannak.

De továbbra sem ennyire egyszerű a dolog, ugyanis el kell döntenünk, hogy mit jelent a helyesség fogalma, hogy eldönthessük valamiről, hogy logikus-e. Ez pedig már bőven több gondolkodást igényel, mint amennyihez a mindennapokban hozzászoktunk, és az értelmező szótár sem biztos, hogy képes a legstabilabb támaszt nyújtani. Azt firtatni tehát, hogy logikusan gondolkozik-e valaki, nem a legcélravezetőbb, ha mindennapos környezetben szeretnénk ítéletet hozni arról, hogy valaki buta-e.

Azt hogy valaki nem buta, azaz okos, tapasztalataim alapján leginkább két helyzetben használjuk. Az egyik, amikor valakinek a műveltségéről beszélünk, a másik, amikor az intelligenciájáról. A műveltég leginkább attól függ, hogy milyen emlékezőtehetséggel rendelkezik valaki, és ezt mennyire használja ki. Ha egy egészséges embert nézünk, akkor magával a képességgel nem lehet különösen nagy probléma, hiszen képesek vagyunk több évtizede történt dolgokat is felidézni, ráadásul elég részletesen és elég sokat. Mivel nem panaszkodtál arra, hogy nem érzed megfelelőnek a memóriád működését, ezért ha műveletlen vagy, az a kihasználatlanság miatt van, ami ellen pedig csak annyi a teendő, hogy elhatározod, hogy mit és hogyan fogsz elolvasni, megfigyelni, megtanulni, majd ezeknek eleget is teszel.

És akkor térjünk át az intelligenciára. Ha egy evvel foglalkozó felkapott közösség álláspontját nézzük, akkor az intelligens és a logikus gondolkodó kifejezések jelentései nagyon közel állnak egymáshoz. Ez baj, mert én személy szerint úgy gondolom, hogy az intelligencia nem feltételenül párosul logikus gondolkodással, de ezt hagyjuk is, mert mint szubjektív vélemény, ez az álláspont vitatható. Tehát megint ott vagyunk, hogy ha logikusan gondolkozik valaki, akkor okos. Ez a fent leírtak miatt nem is fejtegetném tovább, valószínűleg így is már többről írtam, mint amit a legtöbben szükségesnek gondolnak. A gondolat végére egy újabb személyes véleményt még leírnék: a logikus gondolkodás is tanulható, tehát ez is műveltség kérdése, ami pedig az emlékezésre épül.

Végeredményképpen, mondhatjuk, hogy az, hogy egy egézséges ember okos vagy buta, attól függ, hogy hogy mennyire használja ki emlékezőtehetségét.

Namost, ha megmaradunk a konkrét problémáknál, akkor ugye három fő gondod van: nem megy a matek, megvernek sakkban, és nehezen tudsz koncentrálni. Általában azt mondjuk, hogy a matek annak megy jobban, aki képes logikusan gondolkodni. Ha ez így van, akkor a probléma a logikus gondolkodás elsajátításával meg is van oldva. A sakk, mivel egy összetett logikai játék, ugyan ehhez a problémakörhöz tartozik. A koncentráció viszont más, de a koncentrációs képesség is fejleszthető. Az érdekesség, hogy csak avval, hogy ezt fejleszted, könnyebben fogsz tudni emlékezni, valamint a figyelem és a teljesítmény is összefügg, tehát ha jobban tudsz koncentrálni, jobban tudsz teljesíteni általában, így a logikus gondolkodást igénylő feladatokban is, amit ha leegyszerűsítünk a kiinduló szintre azt jelenti, hogy kevésbé leszel buta.

Meg kell jegyezni, hogy a matematika és a sakk is sok gyakorlatot igényel, és manapság már aki jó akar lenni ezekből, annak többet kell tennie annál, mint hogy megért vagy játszik. Ezen kívül erősen befolyásolja egy embernek a teljesítményét az is, hogy milyen környezetben él, milyen emberekkel a háta mögött. Amit evvel mondani szeretnék, hogy nem feltétlenül a te hibád, ha nem vagy jó ezeken a területeken.

A jó hír, hogy (mint azt kifejtettem), semmi sincs veszve. Első körben a következő oldalak sűrű látogatását javasolnám:

www.lumosity.com

www.cambridgebrainsciences.com

Amint ezek közül legalább az egyik használata a napi rutinod részévé vált - de igazábol e nélkül is - keresgélhetsz az interneten logikai játék címszó alatt, emellett újságárusoknál biztosan megtalálható a Japán Puzzle rejtvénymagazin, vagy a füles Logika valamelyike, amivel szintén érdemes napi szinten foglalkozni. Ha esetleg drága, vagy nincs kényelmes távolságban újságárus, az ezekben található rejtvénytípusok többsége is biztosan megtalálható ingyen az interneten. Én az ilyesféle tevékenységeket tartom a készség és képességfejlesztés alapjainak, és amint ezeket a mindennapok részévé tettem, körül-belül két-három hónap után kezdenék el konkrét témák irányába érdeklődni és tanulni azokat.

Összefoglalva ezt a rengeteg marhaságot:

sztem nem vagy buta, csak rossz dolgok alapján ítéled meg, mert a matekot szarul tanítják, a sakk meg már versenysport. ha meg a figyelmeddel bajok vannak, az ellen tudsz tenni. de amúgyis sztem nem ezek alapjan okos valaki, úgyhogy relax, de ha nagyon zavar hogy butának érzed magad, írtam, hogy mit csinálj.

(Egyébként, ha eljutottál idáig az olvasásban és meg is értetted amit írok, csak nem vagy annyira buta.)

Ennek fényében szerintem nem az a bajod, hogy buta vagy, hanem az, hogy egyszerűen nem akarod megtanulni. Próbálod magadba erőltetni a tudást, de annyira utálod, hogy képtelen vagy megtanulni. Nem sértésnek szánom, és lehet, hogy nálad nem erről van szó, de speciel velem is pont ez volt. Utáltam az irodalmat, a matekot, a történelmet és nem is tudtam megtanulni (csak bemagoltam mindent, és a dolgozat/felelés után egy nappal el is felejtettem).

Ezzel szemben a filmtörténetet imádom, és a mai napig is emlékszem olyan információkra, amiket még csak nem is megtanulni akartam, nem is órán hallottam, hanem egy ismerősöm ejtette el mellékesen hozzátoldva egy történetéhez. De annyira szeretem ezt a témát, hogy ha akarnám se tudnám elfelejteni ezt a kis apróságot.

Szóval szerintem egyáltalán semmi baj sincs veled, csak úgy vagy mint én, hogy egyszerűen nem az az érdeklődési köröd, amit az iskolában ráerőltetnek a diákokra. (Persze ez is tanár/iskola/oktatás függő, szerintem lehetne úgy tanítani, hogy ezek a tárgyak is szerethetők legyenek, de ez már részben politika, ne menjünk bele).