Hogyan tovább, ha minden tönkrement?

Igen, van. Csakhogy élni a lehető leg tudatosabban érdemes. Most nem a meditálásról beszélek -bár az sem egy hátrány, ha nem csak menekülésre használja valaki.

Ha beléd rúgnak keresd meg az okát. Ha gyerekes vagy legyél felnőttebb. Vállald a felelősséget a tetteidért, képezd magad és fejlődj lelkileg is. Akkor majd egyre kevesebben rúgnak beléd és lehet, lesznek barátaid, vagy legalábbis tartalmas ismeretségeid.

Nem akarok közhelyszerű baromságokkal jönni, csak saját tapasztalat.

Az öngyilkosság nekem is megfordult a fejemben, de soha se gondoltam komolyan. Ennek az az oka, hogy nem hiszek a földi életen túli dolgokban, így alapvetően a pocsék érzéseket is jobbnak tartom a nagy semminél. Tehát maradt a problémák megoldása.

Szóval amikor ilyen helyzetben voltam már hosszú ideje, akarattal olyan dolgokat kerestem, amik örömet jelentenek, és ezt a "szép dolgokban" találtam meg.

Kerestem mindenütt. Az esőben, felhőkben, dombokban, épületekben, csillagokban, növényekben, mások arcán, viselkedésében, egymással való kapcsolataikban (pl. bkv-n a szerelmesek), könyvekben, zenében. Soha se voltam irigy másokra, szóval könnyen ment. Olyan apró dolgokat figyeltem meg, amik mellett korábban nap mint nap elmentem, pl. rájöttem, hogy lenyűgöznek a háromszögekből összeálló formák, ami addig is megvolt, de nem tudtam, hogy mi az oka, hogy bizonyos dolgok tetszenek, mások pedig nem. A negatívumokat ignoráltam. És jó volt, jól éreztem magam tőle.

Aztán amikor ezzel kiöltem magamból azt a fajta szorongást, ami képtelenné tett a logikus gondolkodásra (kvázi kimostam az agyam), utána kezdtem fejtegetni, hogy milyen tulajdonságokból tudok gazdálkodni, mi az a jellemvonásom, amivel nem vagyok elégedett, és a változás nem jelenti az egész személyiségem feladását, minek kerültem ide, és egyáltalán mit akarok kezdeni az életemmel. Amikor az agyalás miatt kezdtem újra fárasztónak és kilátástalannak látni a helyzetem, visszatértem a fenti dolgokhoz. Aztán újra elővettem, és így tovább.

Nem mondom, hogy most minden rendben van, de vannak távlati terveim, és haladok a megvalósításuk felé.

És igen, látszik rajtad az élni akarás, és ez a lényeg, erre bármit fel lehet építeni. Akármilyen módszert is választasz, sok sikert!