Miért van Japánban olyan trend, hogy egyre több angol szót használnak a nyelvükben?

Félig off lesz, de csak Wikipedián 214 angol eredetű magyar kifejezést találsz egy lapra gyűjtve:

[link]

Ezek többségét naponta használjuk, és észre sem veszed hogy nem magyar szavak.

Elöször is a magyarban a szavak 90%-a német, szláv, latin, török eredetü, csak ezeket már megszoktad, hogy minden nap használják. Emellett rengeteg angol szó van minden nap használatban - csak ezeket sem veszed észre, hogy angol, mert - ahogy a japánok - ezek is el vannak torzítva.

A japánok meg olyan szavakra használnak angolból átvetteket, amikre eredetileg nem volt szavuk, és így azt vették át, ami volt. (Magyar szavakat csak nem vehetnek át, ha nem ismerik azokat)

Ami meg az angol nyel oktatást illeti, Japánban gyakorlatilag mindenki beszél, de legalább is ért angolul, ami pl. Magyarországon nem igazán elmondható.

Egyáltalán nem irritáló vagy ronda, ezeket hívják úgy, hogy jövevényszavak. A nyelvek így alakultak ki, természetes velejárója, hogy az idegen nyelvek hatással vannak rá.

Nagyon tévedsz, ha azt hiszed, hogy magyarban ez 10 szóra korlátozódik. Csak 1-2 példa:

Török jövevényszavak: borjú, ökör, dél, dől, szél, szőlő, sárga, szúnyog, kecske, disznó, borz, görény stb. stb.

Szláv jövevényszavak: zátony, kereszt, szombat, király, császár, vajda, szolga, megye, szerda, csütörtök, péntek, család, dajka, unoka stb.stb.

Német jövevényszavak: polgár, borbély, málha, gróf, herceg, páncél, erkély, kastély, palánk, torony stb. stb.

Latin jövevényszavak: apostol, fráter, uzsora, testamentum, gyömbér, bazsalikom, ostya, iskola, lecke, tinta

Angol jövevényszavak: komfort, sport, boksz, tenisz, riport, sztrájk, film, csekk, dömping, import, infláció, díler, interjú, zsűri, kenguru, pingvin, hormon, sokk, teszt, löncs, póni stb. stb.

Ahogy valaki írta is előttem, a japánok nem kedvtelésből használják az angol szavakat (mondjuk biztos van néhány nyugat-mániás egyén, de őket most ne számoljunk). Hadd mondjak egy egyszerű példát:

sukaato = szoknya. Az angol 'skirt' szót japánosították, és nem véletlenül. Egy ország, ahol nem is olyan rég még mindenki kimonoban, yukatában járt, nem ismerte a szoknya fogalmát - nem létezett náluk a ruhadarab. Nem kezdtek el hirtelen nyelvújítani, hogy mindere japán szavuk legyen, egyszerűen átvették a létező elnevezést.

Vegyünk egy olyan "magyar" szót, amivel naponta találkozhatsz: digitális. Ha megkérdik, mit jelent, el tudod magyarázni; de csak körmondatokkal. Nincs rá olyan magyar szó, ami egy az egyben lefedi az eredeti angol jelentést.

Népbutításnak hívják. :)

A háború után az egész nyelvet úgy, ahogy van átírták, mert a sok gyökér amcsi meg francia nem volt képes megtanulni. Aztán hiába lehet bármilyen szót leírni kandzsikkal, annyira agymosott népség, hogy tojnak rá magasról, mert azt hiszik, hogy az miylen menő, hogy sokan már írni sem tudnak.

Jajj de vad dolgok is vannak itt.

Tényleg nagyon sok mindenre nincs "japán" japán szó, mint előttem is írták, rengeteg ruhadarab, étel, tárgy, ami előtte ismeretlen volt. Azt is tegyük hozzá hogy Japán sokkal tovább zárkózott el a nyugati behatások elől, és aztán viszont hirtelen nagy mennyiségben volt neki kivetve, így olyan szavak amit lehet hogy magyarul volt ideje a nyelvnek formálgatni, ízlelgetni, nem biztos hogy sikerült a japán nyelvhasználóknak.

Ugyanakkor vannak olyanok, amelyek például magyarul angol jövevényszavak, japánul mégsem (電子レンジ denshirenji és nem mikrohullámú sütő, 携帯電話 keitaidenwa és nem mobiltelefon, például. A hűtőszekrény meg az esetek nagy részében egyszerűbb lesz úgy, mint reizoukou 冷蔵庫.) Ezt tényleg csak érdekességként teszem ide.

A japán annyira távol áll az angoltól, hogy rengeteg angol kifejezést tökéletesen bekebelezett, így bár a szavaknak eredetileg angol származásuk van, nem csupán fonetikailag torzultak, de a jelentésük is változott, így már nem lehet megfeleltetni az eredeti angol szóval. Sőt, félreértéseket is okoz az ilyen japán szavak angol szóként való értelmezése (leggyakoribb példaként a sabisu, サービス szokott szerepelni, ami nem az angol service jelentésével funkcionál, hanem arra utal, hogy valami ingyen, bérmentve jár.) Az angol vendégszókincs egyébként sem egyenlő angol nyelvi tudással.

A kanji írásjelekkel kapcsolatban... Olyan ezer szükséges, hogy az újságcikkek, stb nagy része érthető legyen, 1945 a japán oktatási minisztérium által leggyakoribb kanjiként meghatározott szám, de az összes létező kanjit nagyjából ötvenezer környékére teszik. Az egyes kanjiknak pedig minimum kettő, de akár tíz olvasata is lehet, amelyek a kanjik kombinációjától függően változnak. Igen, tényleg van hogy japán anyanyelvűnek nem jut eszébe valamelyik kanji. De az vesse rájuk az első követ aki ezt mind észben tudná tartani. Hogy ami katakanával van, miért lenne körülményes kanjival leírva, aki magától nem jön rá annak úgyis túl hosszú magyarázat lenne szükséges, szóval erre már ki sem térek.

A japánok angoltudásáról pedig, hát erre azért ne vegyen senki mérget. Igen, tanulják általános/középiskolában (teszem hozzá a magyarok is, meg lehet nézni). Az írásbeli teszteken való jó teljesítmény a tanulásuk célja, valódi társalgásra nagyon sokuknak nem alkalmas a nyelvtudása. Még a Tókiói fiatalok közül egyszerűbb találni olyat, aki hajlandó lenne angolul kommunikálni (de kinéz, hogy ha még tudná is mit kell mondani nem fog megszólalni, annyira szégyenlős a nyelvvel kapcsolatban), de nagyjából ennyiben ki is merül. Vidéken elboldogulni angolul, hát, sok szerencsét, kelleni fog. Még egy olyan városban sem kifejezetten fog menni például, ahol 1938 óta van amerikai haditengerészeti bázis (igen, veni, vidi, és vici csak azért mert tudtam eleget japánul).

Szóval nincs mögötte hazaáruló nyelvújító japán/amerikai/sorosgyörgy/egyéb közkedvelt összeesküvéselmélet propaganda meg ilyesmi. Aki nem hiszi, nyugodtan nyomhatja nekem a piros kezet, majd megyek lefordítok egy-két újabb angol házit és visszajön a százalékom :)