Mégis mi olyan elviselhetetlenül nehéz Jókai nyelvezetében, hogy olyan gyakran hozzák fel érvnek a kötelezők témájában?

Bevallom őszintén, nem tudom. Azért emelik ki Jókait, mert ez egy állatorvosi ló most az oktatásban, ha erről a problémáról beszélünk, hogy a gyerekek nem szeretnek olvasni. De persze lehetne mást is mondani (Antigonétól kezdve Bánk bánon át Ember tragédiáig - vagy akármilyen regényt, Vörös és feketétől kezdve Mikszáthig akármit), a lényeg, hogy a gyerekek nem szeretnek olvasni. Nem is erről meg arról az íróról van itt szó, hanem magáról a leírt szövegről, a könyvről, az olvasásról.

Olvasni olvasnak a gyerekek is, csak nem azt és nem úgy, ahogy azok, akik még a Gutemberg-galaxisban nőttek fel. Az a lényeg, hogy a Gutemberg-galaxisnak már vége van, a mai kor egy kulturális váltáson megy keresztül, ma a monoton, lineárisan olvasandó, nyomtatott szövegek kora lejárt, ma átléptünk a kép alapú kultúrába, a képek hordozzák az információt, és a szövegnek ma már másodlagos funkciója van (vagy ha olvassák, akkor sem hosszú szövegeket, és nem lineárisan olvassák, hanem párhuzamosan többet -pl. csetelnek és közben híreket olvasnak szófelhő alapján a neten stb.). Nem önmagáért az olvasás élményéért olvasnak, hanem ez csak egy cselekmény a többi szimultán dologgal együtt.

Persze nem mindenkire vonatkozik ez, de ez egy tendencia, az olvasás kultúrája a szemünk láttára változik meg. A könyvek ideje lejárt, az olvasás élménye egyre ismeretlenebb lesz, a leírt szövegek egyre idegenebbek lesznek az új generációk számára. A mai gyerekek már nem is tudnak olvasni, nem tudják a szövegeket értelmezni, és szöveget alkotni sem tudnak, nagy átlagban elmondható, hogy nem bírják kifejezni azt, amit gondolnak (egyszerűen nyelvi problémáik vannak, nem tudják leírni a gondolataikat). Nem tudnak a szövegekkel bánni, egy ismeretlen, megfoghatatlan és rém unalmas dolog a számukra.

Ilyen szempontból nem Jókaival van itt a baj, hanem azzal, hogy az olvasás, mint olyan felett ment el az idő. Igazából mondhatnék kortárs regényeket, akiket lehetne helyette olvasni, mert vannak olyan szövegek, amik közelebb állnak a mai gyerekekhez, de őszintén szólva én ezekkel kapcsolatban is szkeptikus vagyok. Az általam látott gyerekek 99%-a ugyanúgy idegenkedne tőlük is, mert le kell ülni, ki kell nyitni a könyvet és olvasni kell. Erre egyszerűen nem képesek, ha egy kicsit is unatkoznak, rögtön az okostelefon van a kezükben és abba vannak belebújva. Pedig nem is egy lepukkadt, útszéli, falusi iskolában tanítottam, hanem egy nagyvárosi középosztálybeli gimnáziumban...