Hogyan lépjek ki a komfortzónámból?

Hát ez kész! Én is így vagyok ezzel.

Ha adhatok egy tanácsot:akarással.Ha akarsz valamit tegyél érte.

Bár én más témában reagálok hasonlóan, van pár trükk, ami nekem segít:

1) Ne gondolkodj azon, milyen érzés lesz valami. Ha észreveszed, hogy ezen jár az agyad, hogy úgyis rosszul fogod magad érezni, mondogasd magadnak, hogy „nem gondolkodunk, indulunk!”

Azért kell mondogatni, hogy lefoglald a fantáziád :)

2) Ne próbálj meg „tetszeni” a viselkedéseddel. Mondj el minden hülyeséget, amire gondolsz, ne fogjon vissza, bármit gondol rólad a másik.

A randinak úgyis az lenne a lényege, hogy hozzád hasonló fiút keresel. Azt csak úgy lehet, ha rólad is kiderül, te milyen vagy.

Végülis mi a legrosszabb, ami történhet? Nem akar majd többet találkozni a srác?

Nem érdemes izgulni meg aggódni. Ha nem tetszik a program, találj ki egy olyat, ami tetszik. Ha nem egy tipikus randi tevékenység, az sem érdekes. Neked elvileg az a célod, hogy egy olyan fiút találj, akivel jól érzed magad, akkor meg minek húznád az időt unalmas dolgokkal ismerkedéskor?

3) Találd ki előre, mit akarsz a fiútól.

Pl. ha vannak bizonyos jellemzőid, rigolyáid, amit azt akarod, hogy a leendő párod is elfogadjon, akkor randin se rejtsd el őket. Nyugodtan viselkedj, ahogy akarsz, mondd ki, amit akarsz, ha a srácnak nem tetszik, legalább tudod, hogy nem őt kerested.

4) A fiú is ember, az „emberi tulajdonságok” nemfüggetlenek szoktak lenni, akár úgy is mehetsz a találkozóra, hogy a személyiséget keresed a másikban, és megpróbálod meglátni, mi érdekes benne, és mi nem, mi az, amihez tudsz kapcsolni saját tapasztalatot, és érted-e miről beszél a másik.

(Ez egy olyan pont, amit ritkán látok másoknál, pedig hasznos.)

Kérdezted, fog-e magától változni a helyzet: nem.

Egy példa, hogy értsd, miért írom ezt:

Ha van olyan ismerősöd, aki gyerekként visszahúzódó volt, akkor feltűnhet, hogy kétféle eset szokott lenni:

1)Felnőttként is visszahúzódó

2)Évek során lassan változik. Ez akkor szokott történni, ha az ember változni akar, és tesz érte, vagy ugyan nem tesz érte, de a hozzáállása / véleménye változott (rájött, hogy nem is olyanok az emberek, mint amitől korábban félt).

Én még csak ezeket láttam, nem tudom, van-e más eset.

De az a leggyakoribb, hogy aki ragaszkodik a félelmeihez, az nem változik. Akármennyit vár.

Barát szerzésnél meg pont nem érdemes várni.