A pánikrohamos, pánikbeteg emberekre a "normális" emberek hogyan tekintenek?

Nekem az a tapasztalatom, hogy nem nagyon értik meg a dolgot, nem érzik át azt, hogy mivel jár egy roham annak, aki elszenvedi. Van, aki egyáltalán nem veszi komolyan.

Szerintem (és erről nincs tapasztalatom) egy látványosabb roham esetén aki nem ismer/ nem ismeri a pánikbetegséget, az nézhet bolondnak. Ismerősöknél is esete válogatja, hogy ki hogyan viszonyul hozzá. De igazán csak az érti meg, aki át is élt már hasonló rohamot.

Az meg, hogy ki "normális", az nagyon szubjektív. Szerintem az emberek minimum 90%-ának van valami dolga, ami miatt a többiek hülyének néznék, ha tudnának róla. Maximum nem mutatják ki/ sikeresen titkolják.

Nem elmebajosnak, de gyengének tartom őket. Vagyis lelkileg.

Nekem ez olyan mint ha azért lennének ilyenek mert megtehetik.

Szia. Ahogyan az előttem levők leírták, az emberek nem értik meg. Sőt távol akarnak maradni tőle, és falakat húznak fel, hogy távol tartsanak maguktól. Pánikroham=pszichés probléma=probléma! Úgy gondolják mivel ilyen "betegséged" van, törődést igényelsz minden szempontból. Körülményesnek tartanak és éppen ezért távol maradnak. Fordított esetben te hogy reagálnál? Erre már nem tudsz válaszolni mivel már beteg vagy és megérted a fájdalmat. Én 2 dolgot tanácsolok:1, hogy nem mond el senkinek, mert gyengének tartanak majd és elveszted ÖNMAGAD felé az önbizalmadat, és rosszabb esetben kihasználnak.

2, ha már kitudódott, próbáld kezelni a helyzetet. Erősnek látszani, de semmiféleképp ne erőlködj, az látszódik, hagyd figyelmen kívül őket!!