A beszédstílusból hogy lehet megállapítani valakiről hogy mennyire értelmes, vagy buta?

Nem csak maga a szóhasználat, megfogalmazás, mondatszerkesztés az árulkodó.

Ha ugyanazt a szöveget kell embereknek felolvasni, akkor is rengeteg dolgot le lehet szűrni a kiejtésből, artikulációból.

Ebben a videót megnézve, ha becsukod a szemed, elvonatkoztatsz magától a szövegtől, csak a hangot figyeled, akkor is tudod, hogy ezt egy értelmes ember mondja. https://www.youtube.com/watch?v=zj4HAwa5-B8

Nálam az "emiatt" a mérő.

Rengeteg ember van, aki helyesen ír, szépen beszél, de benyögi azt, hogy "ez miatt". Onnantól kiábrándulok. Olyan, mintha látnál egy nagyon vonzó nőt/férfit, aki hirtelen elkezdi túrni az orrát. Onnantól vége.

De ez csak az én dilim.

A tájszólást én nem venném ide, mert az nem műveletlenséget mutat. Ez "a tájszólás az ciki, műveletlenséget jelöl, stb" tipikus magyar felfogás. Németben, ahol jóval erősebbek a tájszólások, dialektusok, nem tartják ezt műveletlenségnek.

Mellesleg itt egy élő példa a műveletlenségre, iskolázatlanságra, butaságra:

https://www.youtube.com/watch?v=drN6kGiZF4A

Összeszedetlen, olvasni is nehezére esik, nyelvtant nem tudja használni és szerintem még maga sem érti, hogy mit mond, nem tudja, mit akar mondani. Ez egy tipikus kategóriája a műveletlenségnek, de akár az iskolázatlanságnak is, mert az olvasási készség vagy annak hiánya az iskolai kategória. (nem keverem ide a diszlexiát)

Szerintem egyébként az intonáció, az artikuláció és a szóhasználat nagyban tükrözi, hogy milyen szűrőn keresztül érzékeli az illető maga körül a világot.

Pl. a pillanatnyi érzésekre is következtethetünk a hanghordozásból, és az unintelligens ember többnyire erőteljes érzelmekkel reagál a nehézségekre vagy épp az örömet szerző eseményekre, ezeket nem is palástolja.

Ezért hát sokaknál a túlzó, teátrális hanghordozás, a kellemetlen artikuláció, hiszen egy ilyen emberben még egy egyszerű bulvárcikk is hatalmas energiákat mozdít meg. És ugye tudjuk, hogy ennél azért komolyabb események is történnek az életben, azok aztán végképp kiverik náluk a biztosítékot.

Természetesen a beszéd és a szóhasználat nagyrészt a környezetről ragad az emberre, és aki nem túl színvonalas közösségben él, valamint nincs motivációja a változtatásra (Ez egy nagyon fontos tényező!), az általában úgy is marad.

#15: Nyilván vannak kivételek. És azt azért észre lehet venni, ha a másik zavarban van.

Én inkább megfordítanám. Aki szépen, választékosan, összeszedetten, jól érvelve tud beszélni, az hülye már nem nagyon lehet.