Bennetek még nem ébredt rá vágy, hogy igazi közösséget keressetek, ahol még számítanak egymásnak az emberek, vagy lelépjetek egy elhagyatottabb vidékre, ahol inkább a magatok urai lehettek?
hajaj, dehogynem
Ezen az élőhalott laptopon egyelőre nem tudom megnézni a linkelt videót. Mi a mondanivalója?
Talán nekem volt utoljára olyan idilli gyerekkorom, amikor még a falu nem a város karikatúrájának számított, az utcákon volt élettere a gyerekeknek (ma alig van gyerek is), a szülők, szomszédok pedig mindennap összegyűltek, tudták, kivel mi van, lehetett segíteni kalákában, stb. Nem széthúzó idegenekként éltek egymás mellett a lakók. Ebben nőttem fel, s nagyon hiányzik.
Néha olvasok olyan népekről (valahogy mindig sziget az óceánban), ahol jó a közösség s még a könyvet író, kezdetben nekik idegent is befogadják, csodás élményeket szereznek együtt s meghatóan búcsúznak el tőle, mintha családtag lenne... Na ilyenkor nagyon van bennem vágy, s máskor is, ha eszembe jut.
Elhagyatott vidék az van, évek óta bakonyi remetének érzem magam :D Van lakott ház a közelemben, 3 is, a legközelebbi még 50 méterre sincs, de nem szoktam találkozni az emberekkel.
Az, amikor rengeteg ember van körülötted, de senkit sem érdekelsz, az bizonyos szociális vágyakra még jó lehet (mégiscsak nyüzsgés, ingerek), de a magányosságra simán lehet rosszabb, mint az emberek teljes hiánya.
Párom speciel van, nem vagyok igazi remete, de azért pár igazi, igazán igazi, egész életben kitartó, jó barát nagyon jólesne...
1 kultúrális kreatívoknak nevezték el azt a nagyon sok embert, akiknél a felmérésekkor azt tapasztalták, hogy szeretnének normálisan, emberi módon, barátságos közösségben élni és nem tartoznak egyik párthoz sem, ki akarnak maradni a politikai mérges csatározásokból.
Közös vonás még -hogy bár rengetegen ezt vallották- nagyon egyedül érzik magukat (ez azért is van, mert ezeket az álmokat nem sikerült megvalósítani) Nézd majd meg,ha tudod
#4 Tapasztalat szerint, hiába vannak az emberek fizikailag szoros közelségben, mert közben átnéznek egymáson. Fogalmuk sincs, kik élnek körülöttük, miben segíthetnének egymásnak, vagy mi a másik bánata. Ha kontaktus van, az általában valamilyen kicsinyességből fakadó konfliktus, egyik zavarja a másikat. Ennél tényleg jobb lehet térben is elszigeteltebbnek lenni, kevesebb nyűggel és ellenséggel jár. Azonban én ez utóbbit inkább vésztervnek tudnám elképzelni. A gyerekeknek nagyon fontos lenne az őket körülvevő, színes mintákat adó háló...
#5 Köszi, ennek utána fogok nézni.
De. Mármint a lelépés, minél távolabbra a lakott területektől. Az életem legjobb pillanatait egyedül éltem meg, belemerülve az alkotói tevékenységbe. Én vagyok a közösségem.
Néha összejön a baráti társaság, de nekem egy évben párszor elég elhívni őket.
Ti eljönnétek ilyen helyre ha lenne?
Egy kis falu melletti külterület,csupa zöld gyep,friss levegő,hűs fák-körülötte csak vetés és napraforgò.
Lehetne sütögetni,grillezni,beszélgetni,akinek kutyája is van hozhatná futtstni
#futtatni vagy bármi,ismerkednimbarátkozni.
(bocs telòròl ìrok)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!